Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Vágás Endre: A borz (Meies meles) nagy nyálmirigyeinek bonctana és szöveti felépítése

zül a Perjodsav-leukofuchsin reakciót (Shabad-Graumann módosításában), Pioch Astrablau módszerét; valamint az említett két módszer kombinációját alkalmaztam. Felhasználtam továbbá az alciánkék néhány változatát (8 GS, 8 GX; ICI, Gurr, E.) az alciánzöldet (2 GX, 3 BX; ICI) és az alciánsárgát (GXS, ICI) Vialli-Bolognani szerint. Alkalmaztam Betts PAOS eljárását, valamint Hicks-Matthaei (1958) fluorescens módszerét is. A mirigysejtek jellemző méretét, a sejtek köbtartalmi méretében adtam meg. A köbtartalom mértékegységeként Morgulis, S. módszere nyomán a köbmikront (p.

3) használom. Minden átlagosnak feltüntetett sejtméretet legalább 50 mérés összehasonlításából állapítottam meg. Szövettani felépítését tekintve a borz parotisa széles kötőszöveti szeptumokkal apró lebenyekre osztott nyálmirigy. Teljes egészében szerózus sejtekből épül fel. A sejtek többoldalú csonkagúla alakúak. Űrterük középértékben 158 A parotis sejtek plazmája savas festékkel festődő granulákat tartalmaz. A granulák a mucin festékeivel nem festődnek. A sejtmag kerekded, centrálisán, vagy a sejt alsó harmadában helyezkedik el. A végkamrák bogyó alakúak, átmérőjük középértékben 22,2 t

1. A végkamra lumenének tágassága pedig kb. 3—4 p,. Az isthmikus csövek általában igen rövidek. Átmérőjük 13—14 p. Lumenük átmérője 5—6 p.. A kis és közepes kivezető csövek sejtjei kifejezett bazális csíkolattal rendelkeznek. Lumenükben gyakori a granula alakú — még el nem folyósodott — váladék. A kivezető csövekben talált elfolyósodott és el nem folyósodott váladék — festődése tekintetében — a sejtek váladéktartalmával egyezik meg. Az állalatti mirigyet mucinózus sejtek építik fel, melyek igen nagy, szerteágazó végkamráikat alkotnak. A sejtekben többnyire arteficiális váladékcsapadék található. A sejtek váladéktartalmát néhol homogénnek, vagy finoman granuláltnak is láttam. A sejtek váladéktartalma a mucin reagenseivel intenzíven reagál. Az állalatti mirigy sejtjei hasáb, vagy csonkagúla alakúak. A sejtmag a váladéktelt sejtekben a bazális sejtszélhez szorul és gyakran deformálódik. A kiürült sejtek sejtmagja kerekded és a sejt alsó bazális harmadában helyezkedik el. A váladéktelt sejtek térfogata középértékben: 1440 p.

3. A teljesen kiürült sejtek űrtere középértékben 228 jx

3, a váladéktelt sejtek térfogatának 15,8 százaléka. A váladékot leadott sejtek plazmája savas festékkel festődik, mucin reakciót csak nyomokban ad. A plazmában finom (mucin negatív) granulák találhatók. A borz állalatti mirigyében szerózus sejteket nem találtam. A mucinózus végkamrákhoz sehol sem csatlakoznak a mucinózus típustól eltérő festődésű sejtek. A mirigy isthmikus csövei igen rövidek, néhány sejt hosszúságúak, megfigyelésük ezért meglehetősen nehéz. Az interlobularis kivezető csövek sejtjei jól megfigyelhető bazális csikolatot mutatnak. A kivizetőcső rendszerben kevés kicsapódott, szerkezet nélküli mucinózus váladék található. 493