Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Vágás Endre: A borz (Meies meles) nagy nyálmirigyeinek bonctana és szöveti felépítése

A BORZ (MIELES MELES) NAGY NYÁLMIRIGYEINEK BONCTANA ÉS SZÖVETI FELÉPÍTÉSE VÁGÁS ENDURE Az állatkísérletek céljára felhasznált emlősfajok körének bővülése előtérbe állítja a jelenleg még kevéssé ismert fajok bonctani és szövettani tanulmányozását. A borz (Meies meles) emésztő szervrendszerével kapcsolatban az irodalmi adatok csupán vázlatosak; a nyálmirigyekre vonatkozóan irodalomra, megelőző adatokra nem is akadtam. Vizsgálataimat egy jól fejlett (f és egy gyengébb fejlettségű $ állaton végeztem. A c? állat a boncolását megelőző 10—12 nap folyamán táplálékot nem fogyasztott. Bonctani megfigyelések A fültőmirigy (Gl. parotis) mindkét állat esetében tömött tapintású, szabad szemmel jól láthatóan apró lebenyekre oszló jelentékeny nagyságú mirigy. Az állat legnagyobb nyálmirígye. Felülete lebenyezettségének megfelelően egyenetlen. Fő tömege a fül töve alatt fekszik. Egy részlete a fültő elé, másik nyúlványa pedig a fültő mögé terjed. Vastagsága aránylag csekély, szélein egészen elvékonyodik. A $ állatban a ductus parotideus mentén a mirigy szélétől kb. 8 mm távolságban apró elkülönülő parotislebenyt találtam, mely szöveti szerkezetében a parotisszal egyezett meg. A jobb és baloldali mirigy körvonalai eltérőek voltak. A ductus parotideus a m. massetert keresztezve az utolsó maxilláris zápfog irányában halad. Méretek: cT : H = 50, Sz = 50, V = 8 mm. 9 : H = 42, Sz — 39, V = 7 mm. (Rövidítések: a nyálmirigyek méreteit a legnagyobb hosszúsági, szélességi és vastagsági átmérőiben mértem meg és milliméterekben fejeztem ki. A hosszúság, szélesség, ill. vastagság megjelölésére: H, Sz, ill. V. rövidítéseket használom). 491