Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Gyárfás Győzőné: Eger város zenei életének fejlődése

túrával összenőtt névnek a továbbhordozója műsorában t. k. Meiszner főszékesegyházi karnagy „Messze valahol" c. férfikarát is vezényelte. 1937. május 9-én volt a főszékesegyház felszentelésének 100 éves évfordulója. (Az építés gondolatát Pyrker érsek vetette fel.) Előadásra került Meiszner Missa Pontificalisa, s a mise végeztével Huszthy Te Deumja, mely erre az alkalomra készült. Délután hangversenyt adott Szalay Lajos orgonaművész gazdag műsorral, közreműködött a tanítóképző énekkara Bitter Dezső tanár vezetésével. Saint-Genois-Deseffy grófnő művészi szólóénekei és Fógel Elemér remek gordonkaszólója tették változatossá a műsort. 1937. a Zeneegylet számára szomorú év. Tragikus hirtelenséggel halt meg dr. Limán Emil, az egylet fáradhatatlan munkatársa és szólamvezetője, a vonósnégyes brácsása. Hosszabb időbe telt, míg helyét más taggal tudták pótolni. Egy említésre méltó est volt június 8-án: a Miskolci Vasutasok Ének- és Zenekarának estje Ábrányi Emil vezetésével [49]. Zenei szempontból egy kellemetlen epizódról is beszámolok. A Kaszinónak anyagi nehézségei támadtak, ennek kiegyenlítésére eladták a hangversenyzongorát, az egyetlen használható hangszerét Egernek. Várkonyi Rezső a kaszinó hajdani agilis és megértő igazgatója akkor már régen nem volt Egerben. A következő hangversenynek külön egri érdekessége, hogy az összkarok által előadott dallamok a Caintus Catolici-ből valók, a legrégibb magyar énekeskönyvből, mely 1651-ben Kisdi Benedek, majd 1674-ben Szegedi Lénárt Ferenc egri püspök adtak ki Kassán, ahol az egri püspökség a török megszállás alatt tartózkodott. 1938. május 9-én a Liceum udvarán nyitotta meg a hangversenyt Űjvári Lajos, a miskolci tankerület igazgató-helyettese. Gebhardi: Kánon, Glória szálljon a mennybe fel, végül Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga c. művek az összkar — több mint 1000 gyermek ajkán csendült fel, Rássy Paulin cisztercita tanár vezényletével. Utána az egyes iskolák szerepeltek két-két szám eléneklésével: Vegyeskar a Polgári leány-, a Dobó fiúgimnázium, az angolok leánygimnáziumából összeállítva, M. Lehotzky vezényletével. A polgári fiúiskola Trillsch Péter tanár, a kereskedelmi iskola Virágvölgyi tanárral, a ciszterek énekkara Rássy Paulinnal, az angolok tanítóképzője Jurányinéval, az érseki tanítóképző Bitter Dezső tanár vezényletével. Ez az első nagy énekkari megmozdulás már kezdete az országos énekkari kultúrának, amit Kodály indított el, s a mozgalom iránti érdeklődését személyes megjelenésével is bizonyította, beszédet intézett az ifjúsághoz, dicséretre méltó kezdetnek minősítette, de megjegyezte, hogy még sok a tenni való. Azóta sok esztenddő telt el...! A Zeneegylet és a Dalkör mindent elkövetett, hogy együttmaradjon. Az volt a lényeg: átvészelni egy kritikus időszakot, amikor Egerben kilátástalan egy komolyabb vállalkozás. De ezt a tespedő időt nem sokáig bírták. 1940. kemény tele sem tudta beléjük fagyasztani a szót, mert már január 20-án Dullien Klára hegedűművésznő és dr. Rieger 400