Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Erkölcsi nevelési problémák a magyarországi vidéki pedagógiai sajtóban 1867—1945.

Napjaink számára is több szempontból tanulságosan foglalkozik a vidéki pedagógiai sajtó a kivándorlással, mint erkölcsi nevelési problémával. A század végén, 1895-től kezdve találkozhatunk ezzel foglalkozó cikkekkel. (Pl. a „Besztercebánya és Vidéke" 1895/41. sz.: „Kivándorló magyarok" c. írásában.) Hazánk történelméből jól ismert, hogy milyen gazdasági, társadalmi okok — ínség, munkanélküliség, gazdasági válságok -— késztették a szegényparaszt- és munkáslakosságot a kivándorlásra a századforduló táján. A vidéki pedagógiai folyóiratok a nevelés oldaláról — és az uralkodó osztályoknak azt az érdekét képviselve, hogy a kivándorlási hullám miatt az ország ne néptelenedjen el — felteszik a kérdést: hogyan kellene eredményesebbé tenni a hazafias nevelést, hogyan kellene, növelni az állampolgári öntudatot annak érdekében, hogy véget vessenek a kivándorlási hullámnak? Ilyen irányú cikkek olvashatók pl. a „Délvidéki Tanügy" (Temesvár) 1900/18. sz.-ban, a „Győregyházmegyei Katholikus Tanügy" 1903/11—12. sz.-ban, (Tamássy Géza: Miben keresendők a kivándorlás okai), — a „Hontmegyei Népoktatás" 1911/10. sz.-ban („A magyar nép és Amerika" című cikkben), továbbá a „Székely Tanügy" 1901—1908. évfolyamaiban. Már a folyóiratok címéből, területi elhelyezkedeséből leolvasható, hogy a kivándorlás éppúgy foglalkoztatta a pedagógiai sajtót délen (Temesvár), mint nyugaton (Győr), északon (Hontmegye) és keleten (Marosvásárhely), — magyarlakta vidékeken éppúgy, mint nemzetiségi, vegyes lakosságú megyékben. A jelzett cikkek néhány érdekes megállapítása, konklúziója: a) A kivándorlást többnyire a gazdasági, társadalmi viszonyoktól elszigetelt, „tudati", pedagógiai problémának tartják. Ez a felszínes idealizmus vezeti oda a szerzőket, hogy egyoldalúan, túlzott mértékben bíznak a kivándorlást egyensúlyozni képes valláserkölcsi és nacionalista nevelés hatásosságában. Űgy vélik, a nacionalista, valláserkölcsi nevelés intenzívebbé tétele gátat vet a kivándorlásnak. Akadnak azonban szerzők, akik több-kevesebb határozottsággal szociálpolitikai intézkedéseket is sürgetnek a gazdasági bajok orvoslására, a kivándorlási kedv csillapítására. b) A kivándorlás okai közt erősen hangsúlyozza több cikk a külföldi propaganda, az ügynökök szerepét. E ponton találnak lehetőséget egyes reakciós cikkírók antiszemita hangulat keltésére, mikor azt állítják, hogy a kivándorlásra csábító ügynökök a zsidóság köréből kerülnek ki. c) Egyes esetekben a szerzők különbséget is tesznek aszerint, hogy a kivándorlás nyugatra, Amerikába, — vagy keletre, Romániába irányul-e. A „Székely Tanügy" szerint a legveszélyesebb a Romániába irányuló kivándorlás, mégpedig azért, mert Amerika gazdag és művelt ország. Onnan a visszatérő magyarok többnyire meggazdagodva, műveltebben térnek vissza — ezzel szemben Románia a cikkíró szerint olyan elmaradott ország, ahol a kivándorló magyarok csak rosszat tapasztalhatnak. (Határozottan román-ellenes, nacionalista elfogultság mutatkozik e véleményben.) ** 39