Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Gyárfás Győzőné: Eger város zenei életének fejlődése

zottságot küld ki, hogy javaslatukat a képviselőtestület elé terjesszék.'* A bizottság előterjesztése alkalmas tantermek ingyenes átengedése és világítás. Ez az 14623/911. sz. határozat 1911. okt. 11-én kelt Hanák főjegyző aláírásával. Ezt a határozatot megkapta Meiszner, de még alig melegedett meg a kezében, amikor megindult a fellebbezések sora. Dr. Szokolay Lajos kifogásolja a tanerők képesítésének hiányát. A városnak érdeke, hogy saját zeneiskolája legyen, félő, hogy a határozat fenntartásával a városi zeneiskola kérdése elodázódik. Az állam minden zeneiskolát 6000 koronával szubvencionál [26], Komáromi Ödön szerint Meiszner zeneiskolája nem egyéb, mint üzleti szövetkezés. Kéri a tanácsot, készítsen tervezetet városi zeneiskola felállítására, melynek élére országos hírű művészt hívjon meg [27]. Roschild Oszkár fellebbezése [28]: Meiszner zeneiskola képesítés nélkül van. Kizárólag üzleti vállalkozás. Ekkora pótadóval sújtott város nem adhat ehhez ekkora anyagi támogatást. Végül Hanák főjegyző fellebbezése [29] az általa aláírt képviselőtestület 14623/911. határozata ellen, azzal az indoklással, hogy az ingyenes világítás a villanytelep bukásához vezetne. A fellebbezések nyomása alatt a város bekérte Meisznertől a tanerők képesítéseinek bemutatását, amit képtelen volt teljesíteni. Gáspárdy Katinka [30], aki a Nemzeti Zenedében kapott zongora mesternői oklevelet, írásban megtagadta azzal az indoklással, hogy saját céljaira akarja felhasználni. így a Meiszner-féle konzervatórium 1912-ben megszűnt, csak a laikus közönség tudatában élt tovább mint ilyen, mert a zongoraoktatás folytatódott. Még mielőtt ezek az események zajlottak, de a Meiszner-féle segélyezés ügye már folyamatban volt, levél érkezett a polgármesteri hivatalhoz a Magyar Zenetanárok Országos Szövetsége nevében Kern Aurél alelnöktől, melyben érdeklődik, van-e a városban magánzeneiskola, vagy a város saját hatáskörében tart-e fenn zeneiskolát? Felajánlja segítségét és az esetleg kinevezendő zenetanárokra is ajánlatot tennének. Az énektanítást is vállalnák. Választ Schön Lajos címére kért. Hanák főjegyző válasza [31]: „Megnyílt a Meiszner vezetése alatt álló magánzeneiskola, melyet a város segélyez, s így városi zeneiskola létesítése nincs tervbevéve." Rendkívül szomorú, hogy egy kultúrintézmény olyanok kezében bukott meg, akik hivatali súlyuknál fogva hivatottak lettek volna azt előmozdítani. 1912-ben újra napirendre kerül a városi zeneiskola felállításának kérdése. Május 29-én városi képviselőkből választott bizottság 5 taggal újra tárgyalja a problémát, hivatkozással a mind nagyobb létszámban jelentkező zenét tanulókra, s főleg a szakképzettség nélküli oktatókra, „A képviselőtestület a törvényhatósági véghatározat indokai alapján az állandó választmány javaslatához képest határozatilag kimondja, hogy zeneiskola létesítését feltétlenül szükségesnek tartja, azt azonban állami támogatás mellett városi kezelésben óhajtja létesíteni, 390