Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Gyárfás Győzőné: Eger város zenei életének fejlődése

EGER VÁROS ZENEI ÉLETÉNEK FEJLŐDÉSE GYÁRFÁS GYÖZÖNÉ Történelmi háttér. Zenei előzmények Eger zenei színvonalát a 20. század első felében — összehasonlítva Magyarország több hasonló kultúrájú városával — tulajdonképpen szomorú képet látunk. Ennek az okát kutatva a nagyon messzi múltba kell visszamennünk, hogy megérthessük ennek a rendkívül lassú fejlődésnek az okát. Legmélyebb gyökere még a feudális társadalom struktúrájába nyúlik, melyet az egyházi, nemesi, polgári és a legnagyobb létszámot kitevő parasztság éles elkülönülése jellemez. A közel 100 éves török megszállást követő újabb század a függetlenségi harcok jegyében folyt. A Habsburgognak nem volt érdekük a felszabadított ország gazdasági talpraállítása, sem a művészetekben való megerősítése. Az uralkodó nem élt az országban, a főurak Bécshez húztak. Az uralkodó az egyház erejében találta meg a legnagyobb támaszát. így Egernek, mint az I. István alapította püspökségnek is az egyház felvirágoztatása adta vissza régi jelentőségét. Maga a település egyházi birtok, egyben megyei és püspöki székhely volt. A mindenkori püspök egyúttal a főispáni méltóságot töltötte be, így az egyház mindég az uralkodó politikáját szolgálta. Ez az aulikus magatartás a gyökere annak a társadalmi rétegeződésnek, melynek hatása még a 20. században is érezhető. Eger lakossága a török kiűzése után igen kevert. A rácok még a törökökkel szivárogtak be. A németek részben a török kiűzésében résztvett zsoldos csapatok leszármazottai. Lassan beolvadtak a magyarságba. A polgárosodás 1680 körül indult meg. A rác és a német telepesek megindították az iparosodást, s ennek nagymérvű fellendülése a lakosság szaporodását vonta maga után úgy, hogy a 19. század elején már az ország 6. városa, de lényegében parasztváros, hiszen a lakosság százalékos aránya: 33% polgári, 67% paraszt. Ez a parasztság a városfalakon kívüli dombokon települt le, s a németajkú lakosok Hochstadt elnevezése idővel hóstyává idomult. Ma már elvesztették 377