Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Annási Ferenc: A jobbágyfelszabadítás ügye Heves- és Külső Szolnok megyében az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején

mérése megkezdetett, de be nem végeztetett : 8 — VI. Hol a régi állapot törvényes úton meg nem változtattatott, se az említett fölmérések meg nem kezdettek: 28 28 VII. Hol az úrbéri állomány törvényes úton rendeztetett, de se tagosítás, se legelőelkülönzés nem történt: 17 3 A szabadságharc megindulásáig a tagosítás és rendezés Heves megye 115 községének csak 22,8 százalékába, Külső-Szolnok megye 35 községének 34,2 százalékában hajtatott végre s lépett életbe. A többi községben a tagosítás és rendezés végrehajtása még nem történt meg. A megye helységeinek számához képest tehát viszonylag kevés helyen történt meg a birtokrendezés, mégis — mint az alábbiakban látni fogjuk, — mennyi panasz hangzott el ellene. Tiszafüreden 1846-ban volt tagosítás. Ez akkor is nagy vihart kavart fel. Most 1848 tavaszán ismét felhangzik panaszuk: „Ezelőtt minden földet bíró lakosainak birtoka arányában volt száraz és vizes kaszálója — mely évben a száraz rész egészen felosztatott — s az eddigi száraz kaszálók birtoklásától elestünk. De vannak olyanok is, akiknek sem vizes, sem száraz kaszálójuk nincs" [53]. — 1848. június 1-én pedig Szombathelyi János alszolgabíró azt jelentette az alispánnak, hogy Tiszafüreden a tagosítás ellen nagy az elégedetlenség [54]. „Erk helység a tagosítás alkalmával szenvedett, s téglavetésre szükséges hely megtagadása által okozott károsodását orvosolni kérő folyamodását az igazságügyi miniszter kivizsgálásra a megyének leadja" [55]. Zaránkon az úrbéri tagosítási pert 1844 őszén fejezték be. Akkor is komoly mozgalom támadt miatta, amit csak 1846-ban sikerült valamiképp lecsendesíteni. Most ismét feltör a régi sérelem: „A tagosításban kimért szántók egy része vízáradásnak van kitéve, a rétek, legelők hiányosak. Orvoslást kérnek" [56]. A megye törvényszéke 1849. június 19-én a hivatalos tudósításokat tárgyaló ülésén foglalkoik a szűcsi elöljárók folyamodványával, melyben a tagosztály alkalmával részükre jutott határbeli legrosszabb, s ^részben hasznavehetetlen földterület tekintetében szenvedett sérelmük orvoslását kérik. — Berecz Ferenc tiszti főügyész ezzel kapcsolatban a következőket jelenti a törvényszéknek: „...miként Szűcs helység rendbeszedési pöre ügyészi pártfogás alatt folyván le, miután a mérnöki munkákat miből az, váljon a pörbeli ítéletnek elégtétetett-e kisülve, meghitelesítve nincs, s így a folyamodóknak mi rövidség okoztatott nem tudhatja. Őket a perbeli ítélet mikénti végrehajtása hitelesítésének bevárására s netalán orvosolható sérelmük akkoron leendő előterjesztésére utasítandónak véleményezi." — Az ügyészi jelentés — mint látjuk — várakozást javasol. A megye él is ezzel a lehetőséggel. Elfogadja az ügyészi véleményt. Utasítja Kudelka Lajos alszolgabírót, hogy erről a határozatról értesítse a folyamodókat [57], 359