Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Annási Ferenc: A jobbágyfelszabadítás ügye Heves- és Külső Szolnok megyében az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idején

A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS ÜGYE HEVES ÉS KÜLSŐ-SZOLNOK MEGYÉBEN AZ 1848/49-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC IDEJÉN ANNÁSI FERENC A feudalizmus bilincseinek és az idegen Habsburg-uralom gyilkos szorításának kínos érzése hosszú évszázadokon sorvasztotta a magyarságot. Voltak vágyak, voltak törekvések. Voltak nekibuzdulások és fájó csüggedések, de a fájdalom továbbra is csak fájdalom, s a könny hosszú ideig csak könny maradt. Nemzetünk legjobbjai világosan látták, hogy nagy kérdéseinket csak a forradalom oldhatja meg. Ennek a^ ideje érkezett el 1848 ragyogó tavaszán. 1848 március 13-án az Európa-szerte végivonuló forradalom lángja felcsapott a császár székvárosában Bécsben is. A bécsi forradalom hatására meggyorsult a reformok keresztülviteléért folyó harc Pozsonyban. A rendek Kossuth vezetésével döntő lépésre határozták el magukat. S hogy többé vissza ne forduljanak ezen az úton, arról a pesti nép gondoskodott. így vált 1848 március 15-e a magyar nép eddigi történetének legnagyobb fordulópontjává. „Igaz, hogy március 15-e a nagy magyar reformkorból nőtt ki, de az is igaz, hogy március 15-e a reformkorhoz képest törést jelentett, ugrást. Valami új kezdődött március 15-ével. nem egyszerűen a régi folytatódott "[1]. És az események hatására a pozsonyi országgyűlésen egymásután születtek meg azok a törvények, melyek az ország függetlenségét és a polgári átalakulást voltak hivatva biztosítani. Mi most az utóbbival foglalkozunk részletesebben. A polgári átalakulás megkövetelte a legnépesebb, de a legelhagyatottabb osztály, a parasztság gazdasági, társadalmi, politikai felszabadítását. Mely törvények biztosították-.a jobbágyfelszabadítást? A legfontosabb az 1848. évi IX. törvénycikk, mely megszüntette az úrbéri és az azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgáltatásokat: a\ robotot, a dézsmát és a pénzbeli fizetéseket. A XIII. törvénycikk a papi tizedet törölte el. A IX. t. c. 4. §-a megszüntette az úriszéket, ami azt jelentette, hogy a jobbágyok nemcsak gazdaságilag, de jogilag is függetlenek lettek volt földesuraiktól. A VIII. törvénycikk kimondta a közteherviselést. Ezután tehát nemcsak a paraszt, 345