Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Szántó Imre: A lakóhely a „szűkebb haza" szeretete és a szocialista hazafiság

gos — munka- és létfeltételekhez való ragaszkodás, ezek megtartására, megvédésére, megjavítására, a gazdasági emelkedés kivívására irányuló törekvése igen fontos tartalmi mozzanata az alávetett osztály hazafogalmának, hazafiságának. Feltétlenül számolnunk kell tehát a népi haza-fogalom valamely kezdetleges alakjával, amit röviden úgy lehetne összefoglalni: amit az osztályharcban addig elért, s amit a további harcokban megszerezni remélt a nép. Ez a népi haza-fogalom objektív alapja, — igen kevésnek tűnő, de a fejlődés nagy távlatai csillannak meg benne. A XVI. századra a haza (patria) fogalma a nemesség körében már politikai tartalmat kapott, s egyre inkább a nemesi osztályközösség eszmei vetületévé vált. A haza fogalmának ilyenfajta (nemesi) értelmezése eleve lehetetlenné tette, hogy a jobbágyság magáénak érezhesse; a haza az ő szemükben legföljebb szülőföld értelemben bukkan elő. Így használja Szerémi György is, amikor a török előny omulásával kapcsolatban elmondja, hogy a parasztkatonák keseregtek hazájuk elvesztésén. Majd hozzáteszi: a szerémségiek „nagyon sajnálták a szép szerémségi erdőket". Az adott viszonyok között a török elleni védekezés egyetlen eredményes módját a faluját, otthonát, szülőföldjét és övéit védő nép harca hozta létre. Vagy ahogyan Forgách Ferenc történetíró az egri vitézekről mondja: „. . . nostris pro divina imprimis laude, dulcissimaque patria, conjugibus ac liberis, quorum salus virtute ipsorum consistebat, atque propria salute ita propugnantibus, ut mortem honestissimam obirent potius, quam pedem referrent. . ." A nemzeti érzés gyökerei tehát visszanyúlnak a feudális burzsoá nemzeti ideológiába. Ezért elkerülhetetlenül reakciós, nacionalista vonások is tapadnak hozzá. S ez nem közömbös kérdés számunkra napjainkban, amikor arra törekszünk, hogy népünknek lendületét, érzelmi és akarati egységét a nemzeti érzésnek a szocializmus erőforrásaként való felszabadításával, s ezen keresztül népünk egész erkölcsi és szellemi alkotóerejének kibontakoztatásával biztosítsuk. A burzsoá érdek által létrehozott nemzeti érzés még a szocialista társadalomban is fontos politikai erő marad. Éppen ezért meg kell keresnünk a nemzeti ideológiának azokat az elemeit, amelyek a fejlődés mai fokán is megőrizhetők, és beépíthetők az internacionalista-szocialista ideológiába. Ezeket az eszmei erőket a szocializmus építésének erőforrásává kell tennünk, nehogy akaratlanul is eljussunk oda, hogy megfosszuk népünket hazaszeretetre, a haza megvédésére buzdító haladó hagyományainak egy részétől. Mi azt tartjuk, hogy a szocialista haza fogalma nem szűkíthető le a területre, vagy a közös nemzeti sajátosságokra, hanem több összetevője van és ezek a tényezők együttesen alkotják egy nép hazáját. A hazaszeretet meghatározott, aktivitásra késztető érzelmi motívumok és gondolati elemek összességét jelenti. A haza legfontosabb tényezője mindig a benne élő, dolgozó nép, a benne uralkodó politikai rendszer. A hazát igazán szeretni annyit jelent, mint a hazát lakó népet szeretni, minden erővel a nép boldogulására törekedni. 26