Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Comenius nyelvészeti munkásságának jelentősége. Comenius és a nyelvtudomány

nyegesebb megjegyzés abban jelentkezik (in eo omnes Linguae conveniunt), hogy „voces suas, Rebus applicant," a különbséget pedig Comenius szerint abban kell elsősorban keresnünk, hogy nem azonos módon épülnek fel a szavak hangszerkezetükben (stuctura vocum): „Voces quibusdam sunt monosyllabae omnes, ut Chinensibus, aliis radices saltern, ut Germanis, Aliis sunt longiores, ad octo syllabas usque et novem, imo Hungaris esse voces 14 etiam syllabarum." (Vö. Meth. Lingu. Nov. Cap. IV. 10.) A szavakban való bőség (copia), vagy szegénység (inopia) ismérvét nemcsak abból vezeti le Comenius, hogy milyen méretű a nyelvek s70kincsénk nagysága, hanem abból is, hogy mennyire alkalmasak egy nyelv szavai „ad exprimendum Res", s mennyire képes egy nyelv a világ dolgait, jelenségeit stb. saját szavaival megfelelő nyelvi burokba öltöztetni (significationes ... ad Res accomodatiores et distinctiores). De azt is vizsgálja, hogy mennyire alkalmas egy nyelv arra, hogy a szókészlet állandó gyarapodását, fejlődését (ad progenerandam verborum fluentem copiam) a szóképzés és a szóösszetétel útján (s nemcsak a más nyelvekből átvett szavakkal) is elősegítse (Vö. Meth. Lingu. Nov, Cap. IV. 11.). Comenius — talán mert e nyelveket jól ismerte — a német, a lengyel és a cseh nyelveket emeli ki elsősorban a képzett, illetőleg a belső keletkezésű szavakban való gazdagságuk miatt (vocesque componendi ignotam aliis felicitatem. .. ad indenda quibusvis Rebus significantissima nomina semper prompta). Nagyon helyesen mondja Comenius, hogy az egymástól elszigetelt szavak — bár jelentős nyelvi szerepet töltenek be —, csak nagyobb egységebe s megfelelő rendbe szerkesztve (voces conjunctae ordineque aebito dislocatae) alkalmasak aj teljesebb közlésre, a beszédre (voces per se non absolvunt sermonem). Comenius a szónál nagyobb nyelvi egységek szerkezetére (vocum coniunctum structura) vonatkozólag is sok értékes ismeretet kívánt megtaníttatni. A Janua-hoz csatolt információjában (Classis Janualis informatio) arra hívja fel a pedagógus figyelmét, hogy a szavak, a szószerkezetek és a mondatok egybeszerkesztését illető szabályokat ne külön-külön emléztesse, hanem a textus mondataiban figyeltesse meg a szavak nyelvtani szerepének, mondatbeli szerkesztési szabályának módját (in onmibus sententiis constructions syntactice construendi ratio). A kortárs nyelvtanok ún. Syntaxis-khoz hasonlóan Comenius is a mondat szerkezetén belüli (constructio) kisebb egységeket is külön tárgyalja. V. Comenius a mondat grammatikai megformálásról, a szavak mondatbeli szerepéről 1. Comenius a klasszikus hagyományt követi abban, hogy a legkisebb nyelvi elemtől, egységtől, a hangtól kiindulva jut el a mondatig, de csak részben abban is, ahogyan a mondatban funkcionáló szavakat tárgyalja. Comenius ui. „secundum significationem" tíz cso207