Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Comenius nyelvészeti munkásságának jelentősége. Comenius és a nyelvtudomány

latos fogalmaknak (vocabulum: sonum denotandae alicui rei applicans, aliquid significans.) (Meth. Lingu. Nov. Cap. II. 17.). Egészen modern­nek tetsző megállapítást vet papírra a Triertium lapjain is, amikor a szó jelentéséről azt is megállapítja, hogy a jel tárgya és a jelentés nem azonos, s a jelentés (significatio) valójában „Vocabuli certi ad rem certam ,applicatio et alligatio. (Meth. Lingu. Nov. Cap. IV. 3.). Igazán csak az ismeri jól egy szó jelentését, aki tudja, hogy milyen helyzetben lehet azt felhasználni. (Consensus de vocum significatu plenus est, quam omnes Voces ab omnibus eodem intelliguntur modo). (Meth. Lingu. Nov. Cap. IV. 10.), illetőleg hogyan kell alkalmazni (ac­comodare) egy adott nyelven belül. Comenius arról is több ízben beszél, hogy az iskolában folyó nyel­vi nevelésnek igen fontos feladata a szó jelentéstani szempontú vizs­gálata is, ezért a tanulók kezébe adott szótárak (Lexicon) tiszte, fel' adata (muneri datur): „vocum significationes determinare, atque ex­ponere" (Meth. Lingu. Nov. Cap. II. 17.), illetőleg gondja legyen a taní­tónak" az iskolában arra is, hogy a szavak jelentésével és jelentésvál­tozásával (significationum mutatio) kapcsolatos kérdésekről is szó es­sék. Pl. ilyen problémákat sorakoztat fel Comenius a Methodus lap­jain (Cap. V. 26.): a szavak egyértelműsége, többértelműsége (in voci­bus singulis considerandum venit, unumne quid tantum precise vox significat, an vero polysema sit, et ad plura diversa significandum ad­hibeatur?), a szavak eredeti, vagy alapjelentése (vocis significatio pri­ma et fundamentális), a szavak átvitt jelentése (translata significatio) stb. stb. Comenius maga is sokszor írt ezekről a kérdésekről, s különösen érdekesek ebből a szempontból a Methodus azon fejezetei (vö. pl. Cap. V. 46., XV., 24—25.), amelyekben a több jelentésű szavakkal és a sza­vak jelentésváltozásaival részletesebben foglalkozik, Comenius ui. (fő­leg Vossius és Vives nyomán, illetőleg példájára) már nemcsak reto­rikájában (Atrium), hanem nyelvfilozófiai jellegű írásaiban is érint je­lentéstani vonatkozású problémákat, s így a jelentéstan önállósodását •— bár szerény keretek között — ő is elősegítette. Arra is utal Comenius, hogy a jó szótár készítője és a jó nyelv­pedagógus a szótár helyes megszerkesztésében és a szótár iskolai hasz­nálatában a szavakkal és a szólásokkal, a frazeológiai egységekkel kap­csolatos jelentéstani vonatkozások leírásában és elemzésében a sza­vaknak nemcsak értelmi jellegű, közlő funkcióját állítja előtérbe, ha­nem egyéb, a szóban benne rejlő (pl. érzelmi, hangulati, festői, ex­presszív stb.) értékelt is. Comenius is — mint elődei és kortársai — erre vonatkozólag a retorikai, az atriális osztály retorikai tankönyvé­ben, az Átriumban nyújtott gazdag példatárt. (Vö. Bakos: Comenius tankönyvei, III—IV. az Atrium és Schola Ludus, Az Egri Tanárképző Főiskola Füzetei, 358. sz.). Comenius a szavakkal (a szavak hangszer­kezetével, a szókinccsel, stb.) kapcsolatban tett néhány összehasonlító jellegű megjegyzést is. 3. A Methodus negyedik fejezetében (De Linguarum convenientia et differentia) pl. azt jegyzi meg, hogy a nyelvek között egyik leglé­206

Next

/
Oldalképek
Tartalom