Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Comenius nyelvészeti munkásságának jelentősége. Comenius és a nyelvtudomány

latos fogalmaknak (vocabulum: sonum denotandae alicui rei applicans, aliquid significans.) (Meth. Lingu. Nov. Cap. II. 17.). Egészen modernnek tetsző megállapítást vet papírra a Triertium lapjain is, amikor a szó jelentéséről azt is megállapítja, hogy a jel tárgya és a jelentés nem azonos, s a jelentés (significatio) valójában „Vocabuli certi ad rem certam ,applicatio et alligatio. (Meth. Lingu. Nov. Cap. IV. 3.). Igazán csak az ismeri jól egy szó jelentését, aki tudja, hogy milyen helyzetben lehet azt felhasználni. (Consensus de vocum significatu plenus est, quam omnes Voces ab omnibus eodem intelliguntur modo). (Meth. Lingu. Nov. Cap. IV. 10.), illetőleg hogyan kell alkalmazni (accomodare) egy adott nyelven belül. Comenius arról is több ízben beszél, hogy az iskolában folyó nyelvi nevelésnek igen fontos feladata a szó jelentéstani szempontú vizsgálata is, ezért a tanulók kezébe adott szótárak (Lexicon) tiszte, fel' adata (muneri datur): „vocum significationes determinare, atque exponere" (Meth. Lingu. Nov. Cap. II. 17.), illetőleg gondja legyen a tanítónak" az iskolában arra is, hogy a szavak jelentésével és jelentésváltozásával (significationum mutatio) kapcsolatos kérdésekről is szó essék. Pl. ilyen problémákat sorakoztat fel Comenius a Methodus lapjain (Cap. V. 26.): a szavak egyértelműsége, többértelműsége (in vocibus singulis considerandum venit, unumne quid tantum precise vox significat, an vero polysema sit, et ad plura diversa significandum adhibeatur?), a szavak eredeti, vagy alapjelentése (vocis significatio prima et fundamentális), a szavak átvitt jelentése (translata significatio) stb. stb. Comenius maga is sokszor írt ezekről a kérdésekről, s különösen érdekesek ebből a szempontból a Methodus azon fejezetei (vö. pl. Cap. V. 46., XV., 24—25.), amelyekben a több jelentésű szavakkal és a szavak jelentésváltozásaival részletesebben foglalkozik, Comenius ui. (főleg Vossius és Vives nyomán, illetőleg példájára) már nemcsak retorikájában (Atrium), hanem nyelvfilozófiai jellegű írásaiban is érint jelentéstani vonatkozású problémákat, s így a jelentéstan önállósodását •— bár szerény keretek között — ő is elősegítette. Arra is utal Comenius, hogy a jó szótár készítője és a jó nyelvpedagógus a szótár helyes megszerkesztésében és a szótár iskolai használatában a szavakkal és a szólásokkal, a frazeológiai egységekkel kapcsolatos jelentéstani vonatkozások leírásában és elemzésében a szavaknak nemcsak értelmi jellegű, közlő funkcióját állítja előtérbe, hanem egyéb, a szóban benne rejlő (pl. érzelmi, hangulati, festői, expresszív stb.) értékelt is. Comenius is — mint elődei és kortársai — erre vonatkozólag a retorikai, az atriális osztály retorikai tankönyvében, az Átriumban nyújtott gazdag példatárt. (Vö. Bakos: Comenius tankönyvei, III—IV. az Atrium és Schola Ludus, Az Egri Tanárképző Főiskola Füzetei, 358. sz.). Comenius a szavakkal (a szavak hangszerkezetével, a szókinccsel, stb.) kapcsolatban tett néhány összehasonlító jellegű megjegyzést is. 3. A Methodus negyedik fejezetében (De Linguarum convenientia et differentia) pl. azt jegyzi meg, hogy a nyelvek között egyik leglé206