Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Comenius nyelvészeti munkásságának jelentősége. Comenius és a nyelvtudomány

megszüntetése és a világbéke, az emberek közötti nagy és általános egyetértés érdekében harcolt egy közös nyelvért, az egyetlen világnyelvért. A világnyelv, az egyetlen közös nyelv elvi kérdésében s megteremtésének gyakorlati eszközeiben, módozataiban Comeniust az a cél vezette, hogy megteremtődjék a népek közötti megértés közös eszköze: az univerzális nyelv. A nyelvi chaos — szerinte — szellemi zűrzavar is, és az emberek közötti meg nem értés, békétlenség forrása is. Az sem véletlen, hogy Comenius kora nagy gondolkodói (pl. Bacon, Descartes stb.) is kívánták a racionális úton és eszközökkel megteremtett univerzális nyelvet (vö. O. Funke: Zum Weltsprachenproblem in England im 17. Jahrhndt. Heidelberg, 1929.), s akkor, amikor Comenius éppen a Panglottiát fogalmazza (1661—1668 között) Angliában két jelentős kísérlet is történt (George Dalgarno és John Wilkins) az univerzális nyelv megteremtésére. Comenius a Via Lucisban, a Panorthosiaban, a Pampaediaban, a Panaugiaban és főleg a Panglottiaban olyan új, egységes világnyelv megteremtésének szükségességét hirdeti, amelyet jellemez az „universialitás", a ,spontaneitás" és a „simplicitas", hogy éppen e jellemző sajátosságok révén jól tudja e nyelv is betölteni funkcióját: az emberek közötti érintkezés megvalósítását. Az igazi nagy cél, hogy teljes rend és egység legyen a nyelvben és aí nyelv útján az emberek között, az emberi társadalomban, a világban. Sok ebben az elgondolásban az utópisztikus elem, s Comenius benne és általa az irénikusok nyelvi terveit és célkitűzéseit is szolgálni kívánta. II. Comenius a nyelvi kifejező eszközökről, a nyelvi jelekről és beszédelemekről 1. Nem véletlen az sem, hogy Comenius a nyelvi kifejező eszközöket, a nyelvi jeleket és beszédelemeket is — helyesen — elsősorban a nyelv kommunikatív szerepéből kiindulva vizsgálta, illetőleg azokat a nézeteket, elveket fejlesztette tovább, s fejtette ki a velük kapcsolatos fontos nyelvpedagógiai következtetéseket, amelyek a nyelvi elemeket a tartalom és a forma egységében vizsgálgatták. A kortársak nézeteit, illetőleg Comenius forrásait megvizsgálva tehát méltán arra a következtetésre jutunk, hogy Comenius e kérdéskomplexummal kapcsolatban is hatalmas filológiai anyagot, ismeretet hordott össze. Bizonyos kérdésekben nem látott tisztán, illetőleg eklektikusként vélekedett, de az alapvető problémákban ezen a területen is az elméleti filológus Comeniust nagyon jól támogatta a gyakorlati nyelvpedagógus Comenius. Nagyon helyesen látta és láttatta meg Comenius elméleti írásaiban és gyakorlati nyelvkönyveiben, hogy a nyelv komplikált „építmény". A hangokból (litterae), a szótagokból (syllabae), a szavakból (voces), szócsoportokból (Phrases), mondatokból (Sententiae), a mondatcsoportokból (Periodi) realizálódik a beszéd (oratio), a kommunikációt végző nyelv (Lingua, Sermo). 190