Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Hidasi Károly: A dialektikus materializmus néhány „tételének" elemzése a főiskolai hőtan oktatásában

A mennyiségi és minőségi változások az egyes hője lenségeknél Először is vizsgáljuk meg, hogy mit értünk mennyiségi és minő­ségi fogalmon. Logikai formában célszerű a minőség fogalmával kez­deni. A minőség a dolgokkal és a folyamatokkal elválaszthatatlanul összefüggő meghatározottság. A minőség a dolgok — folyamatok — belső strukturája. A minőségi változás az adott dolog, vagy folyamat megszűnését és egy új dolog ill. folyamat létrejöttét jelenti. A minő­ségi változás során nem minden tulajdonság változik meg, csak a fo­lyamat szempontjából lényeges tulajdonságok. A mennyiség a dolgok­nak és a folyamatoknak külsődlegesebb meghatározottsága, mint a mi­nőség. A dolgok mennyisége bizonyos határok között változtatható, anélkül, hogy a minősége változna. Igen találóan fejezi ki Hegel ezt a sajátosságot: ,,A végbemenő mennyiségi változás először valami egész ártalmatlannak látszik, de még valami más is lappang mögötte, s a mennyiséginek az a látszólag ártatlan változása mintegy csel a mi­nőséginek megmaradására." (Hegel: A filozófiai tudományok enciklo­pédiájának alapvonalai.) Vizsgáljuk meg, hogy a mennyiségi és minőségi változások a hőtan melyik szűkebb ágában hasznosítható legcélszerűbben az oktató-nevelő munkában. A fizika fejlődésének, egyik fontos állomása a moleku­láris hő-elmélet, és a kinetikus gázelmélet kialakulása. Robert Mayer és Joule nevéhez fűződik az a fontos felfedezés, amely kimutatta, hogy a hőenergia és mechanikai energia között kölcsönhatás van. Fel­állították azt a tételt, hogy a hő rendszertelen molekulamozgás egyik alakja. Jólehet, hogy ez a szabálytalan mozgás mikroszkopikus mér­tékben közvetlenül nem látható, de ,,hő" alakjában mégis megnyilvá­nul számunkra. Ennek alapján fejlődött ki a kinetikus gázelmélet, amely abból a feltevésből indult ki, hogy egy gáz szabálytalan moz­gásban lévő molekulákból áll. A kinetikus gázelmélet fejlődése azért is fontos, mert az első pél­dát nyújtotta a fizikában a természeti törvények egy minőségileg új oldalára, tudniillik arra, hogy makroszkopikus szinten nagyarányú át­fogó statisztikus szabályosságok érvényesülhetnek, amelyek nagyjá­ból függetlenek az atomi szinten végbemenő mozgásoktól. Ezek után könnyen megmagyarázhatjuk, az állapotváltozások okait, és felismerhetjük a mennyiségi és minőségi összefüggéseket. Is­mert dolog, hogy az anyagok gáznemű, folyékony és szilárd halmaz­állapotainak minőségi sajátosságát régen egyszerűen „tudomásul vet­ték". A kinetikus hőelmélet lehetővé tette, hogy meg is magyarázzuk ezeket a sajátosságokat. Ez röviden a következő: 1. A gáz halmazállapot jellemző sajátossága: a) a molekulák rendszertelen mozgásban vannak, b) nagy kinetikus energiával rendelkeznek, c) a rendelkezésre álló teret betöltik. 146

Next

/
Oldalképek
Tartalom