Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Hidasi Károly: A dialektikus materializmus néhány „tételének" elemzése a főiskolai hőtan oktatásában

anyagi világ nincsen. De az anyagi világ kimeríthetetlen változatosságú. A világ végtelensége nem egyszerűen mennyiségi, hanem ezen túlmenően és elsősorban minőségi végtelenséget jelent. Ezekután térjünk vissza a „hőhalál" elmélethez, s foglaljuk össze Engels szavaival az elmélet helytelenségét: „Clausius azt bizonyítja, hogy a világot teremtették, tehát az anyag teremthető, tehát elpusztítható, tehát az erő, illetve mozgás is teremthető és elpusztítható, tehát az egész tanítás az „energia megmaradásról" képtelenség tehát az ő ebből levont valamennyi következtetése is képtelenség. Clausius második tétele bármilyen formában jelenik is meg, szerinte energia vész el, ha nem mennyiségileg, minőségileg. Az entrópia természetes úton nem semmisíthető meg, ezzel szemben teremthető. A világ óráját fel kell húzni, akkor azután jár, míg egyensúlyba nem kerül, melyből csak csoda indíthatja meg újra. A felhúzásra fordított energia legalább is minőségileg, elveszett és csak külső lökés útján állhat elő újra. A külső lökésre tehát kezdetben is szükség volt, a világegyetemben feltalálható mozgás, illetve energia mennyisége tehát nem mindig ugyanaz, az energiát tehát teremteni kellett, tehát teremthető, tehát megsemmisíthető. Ab abszurdum!" (A természet dialektikája.) Engels érvelése két fontos következtetésre vezet: a)A világmindenség végtelenségére, mert a „világ óráját" csak külsőleg lehetett felhúzni! Ez pedig azt jelenti, hogy a világmindenségen kívül még van „valaki" — még ha szellem is — aki a külső lökést biztosítja. Ez pedig a világ véges voltának ellentmondása. b) Az energia és impulzus megmaradására; ugyanis ha a világ „órája" egyszer majd „lejár", úgy valamikor fel kellett „húzni". A felhúzáshoz szükséges energiával és impulzussal az anyagi világ előzően nyilvánvalóan nem rendelkezett, vagyis a teremtő aktus feltétlenül ellentmond az energia és impulzus megmaradásának, ezért feltételezése abszurdum. A felsorolt és részletesen ismertetett fogalmakat célszerű a főiskolai oktató-nevelő munkánkban az alábbi sorrendben beiktatni a tantárgyi anyagunkba: 1. Az anyag és tömeg fogalmát 1964—65. tanévre előírt tanulmányi jegyzetünk „Bevezetés" című részébe szükséges beiktatnunk. Bár ebben a részben több fogalmat (állapot, belsőenergia, hőmennyiség, hőmérséklet) igen vázlatosan tárgyal a szerző, célszerűnek látszik ezzel a két fontos fogalommal kibővítenünk hallgatóink fogalom kialakítását. 2. A hő és hőmérséklet fogalmát tanulmányi jegyzetünk „Thermometria" című fejezetében szükséges tisztázni. 3. Az entrópia fogalmát és a szoros összefüggésben lévő „hőhalál" elmélet tanulmányi jegyzetünk „Thermodinamika" című fejezetének a „Thermodinamika II. főtételének" részében célszerű tárgyalni. Tanulmányi jegyzetünk vázlatosan ismerteti az entrópia történeti és filozófiai tükröződését és emiatt föltétlenül szükséges az oktatónak ezt 144