Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Nagy Andor: A televízió esztétikai kérdései

ereje: a néző rendkívül közelsége a képernyőn lejátszódó esemény­hez. Ha ehhez hozzájárul a szereplőkkel való együttélése, akkor való­sággal a történés résztvevőjévé, egyben a dráma társnézőjévé is válik. Ebben különbözik minden más eddigi műfajtól" [20]. Igen érdekes ilyen szempontból MARK ORLOV rendező kísér­lete [21], ki nem használ díszleteket, még hátteret sem. A képernyőn egyedül a szereplőt látjuk. Az említett rendező úgy építi fel a tör­ténetet, hogy eleve a nézőt, a sok-sok televíziónézőt tekinti partner­nek, ki ez esetben megkülönböztetett figyelemmel hallgatja a kép­ernyőn neki beszélő, gondolatait, érzelmeit közlő hőst. A televízió­néző tehát nemcsak a partner szerepét tölti be, de azzal, hogy a fan­táziáját is igénybe véve gondolatban hátteret alkot, reflektál, szövi az esemény fonalát, stb., mintegy társszerzőjévé válik az előadásnak. Az intimitást fokozza az első személyben történő elbeszélő mód is. A televízió élménye ilyen vonatkozásban az irodalmi élményhez A kamera munka közben 130

Next

/
Oldalképek
Tartalom