Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Eger váras úrbéri és felszabadulási pere. (II. rész)

a végrendeletek megerősítése és az utód nélkül elhaltak örökségére (caducitas) vonatkozóan sem. A lakosokat kimerítette az utak és hidak csinálása, karbantartása. Bár a Fenesy-féle egyezségben évi 200 magyar forinton megváltották magukat mindenféle hasonló szolgálat alól. most az uradalom mégis megkövetelte tőlük a robotot. A püspökségnek az volt a véleménye, hogy az ilyesfajta munkák alól csak a fallal körülvett város mentesült, nem pedig a hóstyák [48]. Barkóczy püspök igen rossz néven vette, hogy az egriek a trón zsámolyánál merészkedtek elsírni panaszaikat. ,,Az a tanács lobogtatja a lázadás fáklyáját — írja a püspök —, amelynek már majdnem letiport tekintélyét az esztelenkedő nép ellen Egerbe való bejövetelemkor oly szerencsésen helyreállítottam", — célzott Barkóczy a Visontay-féle mozgalom elfojtására [49], Mária Terézia azonban nem akart véteni kedvencének, az egri püspöknek. A panaszügyben nem határozott, hanem Heves megyét bízta meg a vizsgálat lefolytatásával és báró Grassalkovich Antalra, s gróf Károlyi Ferencre hárította az összeütközés „tapintatos" elintézését. Barkóczy Ferenc püspök éktelen haragra lobbant, amikor tudomására jutott a bécsi követjárás híre. Mielőtt a királyi megbízottak megérkeztek volna Egerbe, alaposan végigpálcáztatta mind a bírót, mind pedig az elöljáróságot, a városnak az okozott sérelmek orvoslásán buzgólkodó „legtisztesebb ősz fürtű elöljáróit s jelesebb polgárait". A tanács megjuhászodott, s így tárgyalt már a kiküldött főurakkal. Mindent elfogadtak, amit ezek eléjük adtak, mindent aláírtak. így sikerült Grassalkovich Antalnak és Károlyi Ferencnek a város és Barkóczy püspök között a fennforgó kérdések kiegyenlítésére 13 pontban egyezményt létrehozniuk [50], A Barkóczyval kötött egyezmény szerint a város a falakon kívüli kalló-malom fejében, melyet 1717-ben Erdődy püspöknek engedett át posztógyártás céljából, egy arra alkalmas malomhelyet kapott. Eger —• mint láttuk — a Fenesy-féle egyezség megsértésének tartotta, hogy a Hajdú-hegyet püspöki allódiummá változtatta az uraság; most azt Barkóczy részben visszabocsátotta — hetedfizetés mellett — a lakosság birtokába. A város a piac mellett a mai városháza területét hatósági célokra megvásárolta. A bormérésre, helypénzszedésre, a bírói jogilletékre is külön megállapodást kötöttek [51]. A nevezetes megyegyűlés, amely végső fokon egyszerre határozott .mind a Visontay-féle népmozgalom száműzöttei, mind pedig Eger városának 1749-ben Mária Terézia elé terjesztett sérelmei tárgyában, 1750 április 14-én zajlott le Barkóczy Ferenc püspök-főispán elnökletével. A Visontay-üggyel hamar végzett a közgyűlés; fellebbezését elutasította. Eközben Eger város megalázott elöljárósága, Forst Antal bíró, Najmajer Ferenc, Boros Imre tanácsnokok és Kormos András, a város jegyzője, az előszobában ácsorogtak. Amikor aztán bebocsátást nyert a város vezetősége a közgyűlési terembe, a nemes urak sorfala között lehorgasztott fejjel jöttek előre az elnöki emelvényig. Itt Kormos Antal jegyző hozzáfogott a város magyarázkodásának feloí vasásához: „A nemes vármegye előtt alázatosan declaráljuk (kijelentjük — Sz. I.), hogy Őexcellentiája becsületének, s magának sérelmére 17 257