Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Köves József: A térkép alapismeretei az általános iskola 5. osztályában a tantervi reform alapján

azonban megállapíthatom, hogy ezek a panaszok sokszor az új feldolgozási mód nem ismeréséből adódtak; nem használták ki a tanárok a tankönyv és a munkafüzet által nyújtott lehetőségeket. Azt is láttam, hogy a panaszlkodók egy része szinte készségek kialakítására törekedett a térképi alapismeretek feldolgozására szánt öt óra alatt., tehát igényükben voltak maximalisták. Szükségesnek tartom a tankönyv szövegébe beilleszteni, hogy a kisebbítés mértékét mutató számot mértékszámnak nevezik. Ezt a tankönyv csak a térképen lévő számnak mondja, ami félreértésre adhat (és ahogy láttuk adott is) alkalmat. A Földrajz Tanítása című lapnak az anyag feldolgozásával foglalkozó cikke [5] ugyan még a tanév megkezdése előtt megjelent, és ez használja a mértékszám elnevezést, de kevesen olvasták el figyelmesen ezt az írást. így sokan a kisebbítés mértékét mutató számról, mások mértékszámról, arányszámról, léptékről beszéltek, tanítottak. Szükséges, hogy a tankönyv a kiemeléshez használt félkövér betűkkel szedve hozza a következő mondatot: ,,Hogy hányszorosan kisebb a térkép, mint a valóság, azt a térképen lévő mértékszám mutatja." Ennek segítségével talán szilárdabbá válik az 1. és a 2. kérdésben érintett ismeret. Több olyan feladatot kell beiktatni mind a tankönyvbe, mind a munkafüzetbe, amely távolságok mérését teszi szükségessé az atlasz különböző térképlapjain. Ez nemcsak a térképi alapismeretek tárgyalására szolgáló órákon, hanem később, sőt a magasabb osztályokban is kívánatos. Ennek az ismeretnek készséggé kell fejlődnie. A hiány a 9. feladat megoldásánál látszott, ahol az 5. osztályok eredménye elfogadható volt, a felsőbb osztályoké viszont egészen gyenge. Nem f ejlődött általánosan készséggé a felsőbb osztályokban a világtájak megállapítása sem. Az 5. osztályosok számára részben mentőkörülmény a vázlaton jelzett települések nem egészen világos iránya. Ilyen jellegű példák beiktatása szükséges a munkafüzetbe is. Összegezve: a tankönyv és a munkafüzet a jó eredmény elérését lehetővé teszi. b) Tanulságok az 5. osztályban tanító földrajztanárok számára. A tanulságokat két részben tárgyalom. Az első csoportba azokat sorolom, amelyek szorosan az anyag feldolgozásával kapcsolatosak; utána azokról szólok, amelyek előremutatóak és a későbbi munkára is hatnak. Nemcsak a feladatlapok eredményeiből leszűrt megállapítások ezek, hanem az óralátogatások és a saját munkám tapasztalatai is. 1. A bevezető órán már meg kell indítani a térképi alapismeretek elsajátításának munkáját, ahogy ezt Nagy Vendelné is javasolja egy cikkében [5]. Az ismerkedés és programadás után részletesen beszélje meg a szaktanár .a tanulókkal, hogyan készítették el az alsó tagozatban a tanterem alaprajzát. Tisztázzák a kisebbítés szükségességét, mértékét. Tárgyalják meg, hogyan lehetne megcsinálni otthon a lakószoba alap89