Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bihari József: Módszertani alapvetés az orosz igeaspektusok lényegének és funkciójának tanításához

meg a tanulók az orosz igék időrendszerével is, feltárva előttük az aspektusok és időalakok közti legfontosabb összefüggéseket. Magától értetődik, hogy az aspektusok tanításának végig kell húzódnia az oktatás egész folyamán, és az aspektusokra vonatkozó kezdeti ismereteket a továbbiak során állandóan csiszolni, bővíteni kell. Ha az alapvetés helyes és a tudomány mai álláspontjának megfelelő, a kitartó munka végül is meghozza a maga gyümölcsét — tanulóink az aspektusok használatában kifogástalan magabiztosságot érhetnek el. Ne sajnáljuk hát a ráfordított időt, ne féljünk a túlterheléstől, mert igaza van dr. Horváth Gedeonnak, amikor az említett cikkében azt írja, hogy „bizonyos fogalmak (vid) megértetésével is lehet túlterhelést megszüntetni!" JEGYZETEK [1] L. V. M. Nikitevic: Grarnmaticeskije kategorii imeni i glagola v russkom jazyke', Alma-Ata, 1962:135. [2] L. P. Fretwurst: Zur Behandlung des Verbalaspekts im Russischunterricht, Wiss. Zs. der Ernst-Moritz-Arndt-Univers. Greifswald, 1963. XII. 416—424. Korreferátumomiban felhasználtam e cikk azon részeit, amelyekkel magam is egyetértek. Példáim egy részét szintén innen vettem át. [3] L. dr. Bihari József: Az orosz vid-kategória kialakulásának; kérdéséhez, Eger, 1961:434 kk. [4] Vö. E. Koschmieder: Aspekt und Zeit, Vandenhoeck et Ruprecht in Göttingen, 1963:1. [5] A következőkben elsősorban R. Ruzicka, A. V. Isacenko, A. N. Gvozdev, E. M. Galkina—Fedoruk, K. V. Gorskova, N. M. Sanskij idevágó műveinek gondolatmenetét követtem — kisebb módosításoktól eltekintve — P. Fretwurst interpretálásában. [6] L. dr. Bihari József: Az orosz igeaspektusok tanításának néhány módszertani problémája, Eger, 1963:53 kk, [7] Kivételt képeznek a po-val prefigált pasidét', poguljat' típusú igék „egy keveset ülni", egy keveset sétálni" jelentésben. [8] A. A. Spagis ebből azt a tanulságot vonja le, hogy a tranzitív igéket — ha nincs közvetlen tárgyuk és ez a kontextusból sem tűnik ki — általában folyamatos igékkel fejezzük ki. [9] Vö. V. M. Nikitevic i. m. 138. [10] Vö. P. Fretwurst i. m. A. N. Gvozdev megjegyzésével, aki szerint a po-val prefigált igéknek pozitív emfatikumuk van. [11] Vö. dr. Bihari József i. m. a 3. jegyzetben, 436. o. [12] A. V. Isacenko szerint az aispektusok megválasztásában a beszélőt megkötik a nyelvi normák és mondanivalójának a tartalma. L.: Gram, stroj russk. jaz. v sopost. s slovackim. II. 1960:131. [13] Helyesebb lenne befejezett, illetve folyamatos szemléletű igékről beszélni, de a tankönyvirodalomban ez a kifejezés gyökeresedett meg, és ezért nem térünk itt sem el tőle. [14] L. az előbbi jegyzetet. [15] L. E. Koschmieder i. m., amelyben ezzel ellentétes felfogást fejt ki. [16] L, I. S. Turgenev: Short novels, Moscow, 1961:41. [17] L. K. Simoncv: Zivye i mertvye, 1960:271. 70