Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bihari József: Módszertani alapvetés az orosz igeaspektusok lényegének és funkciójának tanításához

gyakran felüti a fejét, hogy ti. egy múlt idejű cselekvés kifejezésére minden esetben a befejezett aspektust kell használni, mert hiszen egy múlt idejű cselekvés mindig lezárt kell hogy legyen. Itt válik vilá­gossá, miért kell a befejezett aspektus definíciójában mindent elkerül­nünk, a<mi a tanulóknál azt az elgondolást alakíthatná ki, hogy a cselekvés körülhatároltsága azonos a cselekvés bevégzettségével, idő­beli lezárásával. El kell tehát határolni az aspektus kategóriáját az, idő kategóriá­jától: az időkategória ugyanis a cselekvés időviszonyát a beszélő idejé­hez vagy egy másik cselekvéshez képest fejezi ki, ezzel szemben az aspektus-kategóriában a beszélőnek az igével kifejezett cselekvés egyes jegyeihez, általánosságban szólva a körülhatároltság jegyéhez való vi­szonya tükröződik vissza [15]. Vessünk még egy pillantást annak az órának a módszertani eljárá­sára, amelynek célja csupán az aspektusokba való bevezetés. A sajátos szemléletmód vázolása után felidézzük a már ismert igepárokat, a tanár megállapítja az egyes igék aspektusát, de tartózkodik attól, hogy e példák alapján esetleg rámutasson az aspektusképzés szabályaira. A már ismert aspektuspárok áttekintése után az első órán ne nyújtsunk több elméleti ismeretet, hanem a megmaradt időt fordítsuk gyakorlatokra. Ecélból soroljon fel a tanár néhány mondatot különböző aspektusokkal, a tanulók fordítsák le és kisegítő kérdések útján ma­gyarázzák meg, mit akar velünk közölni a beszélő az, egyes monda­tokban a különböző aspektusok segítségével. Hogy megkönnyebbítsük az elemzést, a diktálás és fordítás után Írassuk fel a mondatokat a táb­lára, az igealakokat pedig az aspektusoknak megfelelően különböző színű krétákkal húzassuk alá. A tanulóktól következetesen meg kell követelnünk a használt ige­párok megtanulását. Ezért szabályként kövesse a tanár azt az eljárást, hogy mihelyt új ige bukkan fel a további órák alatt, lehetőség sze­rint mindig közölje annak az aspektus pár ját is. Magától értetődik, hogy mi megkönnyítjük tanulóinknak az igepárok elkerülhetetlenül szük­séges megtanulását, ha megállapíttatjuk velük, hogy milyen formális különbségek vannak egy aspektuspár igéi között. Az aspektusképzés rendszeres megtárgyalására és a szabályokba foglalható általánosí­tásokra azonban mégis csak akkor (kerítsünk sort, ha a szóbanforgó képzési típusra vonatkozólag a már megtárgyalt szövegek alapján elegendő példa áll rendelkezésünkre. Erre kötelez bennünket a gya­korlati nyelvoktatásnak az a módszertani elve, hogy elméletileg csak az olyan grammatikai jelenségeket világítsuk meg, amelyekhez már elég széles lexikai alapunk van, mert csak így nyílik lehetőség arra, hogy az elméleti ismereteket a gyakorlati nyelvoktatásban alkalmaz­hassuk. Mivel egyes határozószók (casto, vsegda, kazdyj den' valamint vdrug, odin raz, nakonec stb.) és az aspektushasználat közt eléggé meg­határozott viszony állapítható meg, a későbbi órák folyamán feltétlenül ajánlatos ilyen mondatok gyakoroltatása: ,,On vsegda pomogal otcu. 68

Next

/
Oldalképek
Tartalom