Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Neveléstörténet és nevelés utópiák

NEVELÉSTÖRTÉNET ÉS NEVELÉS UTÓPIÁK Dr. BERENCZ JÁNOS Köztudomású, hogy az „utópia" szóval olyan állami, társadalmi berendezkedés elképzelését szokták illetni, mely a valóságban nem létezik, de amely ideális, kívánatos lenne, vagy legalábbis a távoli jövő perspektíváját adja — akkor is, ha kevésbé kívánatos. „Utópia" — szószerint is „söholsincs", és azok a gondolkodók, politikusok, pedagógusok, akik ilyen „seholsincs" társadalomnak, nevelésnek kigondoló!, ezért joggal nevezhetők ,,utópisták"-nak. Ennyit az utópia és utópista elnevezések közkeletű értelmezéséről. Ha viszont az utópiákkal foglalkozó filozófiai, történelmi, szociológiai vagy politikai irodalmat böngésszük, eléggé tarka kép bontakozik ki előttünk mindjárt az „utópia" fogalmára, jellemző vonásaira vonatkozóan. Csak néhány XX. századi szerzőt említve: STAMMLER az utópiában az „ideális elem"-et tartja lényegesnek, — VOIGT a „sarkalatos hibák" kiküszöbölését, — QU ABBE azt, hogy örökre hatásos, erkölcsös eszközöket vél megtalálni. Karl MANNHEIM, az ismert modern polgári szociológus, az utópiát az „ideológiá"-val állítja szembe: az utópia a valóságon túlmenő tájékozódás, mely cselekvésbe átmenve, a fennálló rendet szétfeszíti — szerinte. H. FREYER az, utópiát metafizikusán értelmezi, az „zárt rendszer", mely nem tűr meg fejlődést. — DÖREN a tér és idő túlhaladását hangsúlyozza: az utópia „vágytér", jövőbeli remény. Többen kísérleteztek a különféle utópiák tipizálásával, társadalmi és pszichikai funkciójuk feltárása alapján. Pl. MUMFORD az utópiáknak két típusát különböztette meg: a jelen bajai előli menekülés, kárpótlás utópiáit — („menekülési utópiák") — és a jövő újjáépítését előrevetítő utópiákat. Talán az eddigiek is adtak némi ízelítőt arról a tarkaságról, ahogyan a modern tudományos művekben az utópiák lényeges vonásait megítélik. Csupán egy magyar szerző, HORVÁTH Barna, koncepcióját illesztjük még a sor végére. 1939-ben megjelent művében (Horváth Barna: Az utópia értelme. Bp. 1939. Grill-kiadás, Klny. a Kolosváry-Emlékkönyvből, — 7. old.) így határozta meg az utópia fogalmát: 5