Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Neveléstörténet és nevelés utópiák

NEVELÉSTÖRTÉNET ÉS NEVELÉS UTÓPIÁK Dr. BERENCZ JÁNOS Köztudomású, hogy az „utópia" szóval olyan állami, társadalmi be­rendezkedés elképzelését szokták illetni, mely a valóságban nem létezik, de amely ideális, kívánatos lenne, vagy legalábbis a távoli jövő perspek­tíváját adja — akkor is, ha kevésbé kívánatos. „Utópia" — szószerint is „söholsincs", és azok a gondolkodók, politikusok, pedagógusok, akik ilyen „seholsincs" társadalomnak, nevelésnek kigondoló!, ezért joggal nevezhetők ,,utópisták"-nak. Ennyit az utópia és utópista elnevezések közkeletű értelmezé­séről. Ha viszont az utópiákkal foglalkozó filozófiai, történelmi, szocioló­giai vagy politikai irodalmat böngésszük, eléggé tarka kép bontakozik ki előttünk mindjárt az „utópia" fogalmára, jellemző vonásaira vonat­kozóan. Csak néhány XX. századi szerzőt említve: STAMMLER az utó­piában az „ideális elem"-et tartja lényegesnek, — VOIGT a „sarkalatos hibák" kiküszöbölését, — QU ABBE azt, hogy örökre hatásos, erkölcsös eszközöket vél megtalálni. Karl MANNHEIM, az ismert modern polgári szociológus, az utópiát az „ideológiá"-val állítja szembe: az utópia a valóságon túlmenő tájékozódás, mely cselekvésbe átmenve, a fennálló rendet szétfeszíti — szerinte. H. FREYER az, utópiát metafizikusán értel­mezi, az „zárt rendszer", mely nem tűr meg fejlődést. — DÖREN a tér és idő túlhaladását hangsúlyozza: az utópia „vágytér", jövőbeli re­mény. Többen kísérleteztek a különféle utópiák tipizálásával, társadalmi és pszichikai funkciójuk feltárása alapján. Pl. MUMFORD az utópiák­nak két típusát különböztette meg: a jelen bajai előli menekülés, kár­pótlás utópiáit — („menekülési utópiák") — és a jövő újjáépítését előre­vetítő utópiákat. Talán az eddigiek is adtak némi ízelítőt arról a tarkaságról, ahogyan a modern tudományos művekben az utópiák lényeges vonásait meg­ítélik. Csupán egy magyar szerző, HORVÁTH Barna, koncepcióját il­lesztjük még a sor végére. 1939-ben megjelent művében (Horváth Bar­na: Az utópia értelme. Bp. 1939. Grill-kiadás, Klny. a Kolosváry-Emlék­könyvből, — 7. old.) így határozta meg az utópia fogalmát: 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom