Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Istók Barnabás—Dr. Perge Imre: A testsúlyszázalékon alapuló takarmányszükségleti tervezés további egyszerűsítése a lineáris prognózis segítségével

0,35 ts % abrak á. 0,65 kg kem. ért. ossz. 0,35 X 0,65 = 0,23, eddig 1,13 ts % kem. érték. Az emészthető fehérjeszükséglet szempontjából való megfelelőséget a következőképpen állapítjuk meg: 1. A testsúlyszázalékos keményítőérték-szükségletet megszorozzuk a szükséges fehérjekoncentrációval. így megkapjuk a testsúlyszázalékos keményítőérték nagyságának megfelelő fehérje mennyiségét summázott takarmányszázalékban. 2. Ezután a testsúlyszázalékos takarmányszükségletet, illetve tervezett számokat megszorozzuk az illető takarmány százalékos fehérjetartalmával. A fehérjetartalom akkor megfelelő, ha az 1 alatt kapott fehérje mennyiségét, számát közelítjük meg a kapott eredmények összeadásával. Előbbi példánkból: a szarvasmarhaállomány fehérjeszükséglete 1,1 testsúlyszázalék keményítőérték-szükséglet, és 15% fehérjekoncentráció mellett: A kijött szám tehát a szükséglethez viszonyítva bő fehérjeellátást jelent, a 15% fehérjekoncentráció helyett 15,9%-ot. Kívánság szerint tehát a lucernaszéna egy része rétiszénával helyettesíthető. A most ismertetett módszer hiányossága még, hogy számtalan variációban és változatban elkészíthető (az állatok takarmányszükséglet! terve), amely mind biztosítja ugyan a tápanyagszükségletet, azonban gazdaságosság szempontjából más és más, ezenkívül nem ad útmutatást, arra, hogy az egyes takarmányokból a tápanyagok ismeretében mennyit válasszunk. A jelenlegi rutintervezés nem alkalmas arra és nem is biztosítja azt, hogy a számtalan változat közül a legkedvezőbbet válasszuk ki a költségkihatás szempontjából. E probléma megoldásában azonban nagy segítséget jelent számunkra a lineáris programozás, amely lehetővé teszi az adott feltételek között a legkedvezőbb arányok meghatározását. Az egyszerűség és az összehasonlíthatóság érdekében a probléma bemutatására egy konkrét példával szolgálunk. Egy gazdaságban az alábbi tápértékű és költségű takarmányok találhatók: 1,10X15 —16,50 A takarmányok fehérjéi adnak: 0,70 ts % lucernaszéna (á. 10% emfeh.) 0,80 ts % takarmányszalma (á. 1,1% emfeh.) 4,00 ts % silókuk. szilázs (á. 1,2% emfeh.) 0,35 ts % abrak (á. 14 ts % emfeh.) 0,70 X 10 — 7,00 0,80 X 1,1 — 0,88 4,00 X 1,2 — 4,70 0,35 X 14 — 4,90 összesen: 17,58 ,532