Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Kővári László: A vágtafutás és a biomechanikai törvényszerűségek

alatt a futó erőt fejteni, tehát gyorsítani nem tud, ezért alapvető szempont, hogy a futó csak annyi időt töltsön a levegőben, amennyi feltétlenül szükséges a mozgás összhangja érdekében. Bal lábas elrugaszkodás során a jobb láb a következő munkát végzi: A lendítés befejezése után a combhajlító izmok ellazulnak, ennek következtében az alszár előrecsapódik. Ugyanakkor a combfeszítők tónusban maradnak és tartják a combot. Később a nehézségi erő, valamint a combfeszítők ellazulása miatt a láb közeledik a talajhoz, a talp kissé befelé fordított lábfejjel aktívan a talajra nyomódik. Az elrugaszkodó bal láb a talajtól való elszakadás következtében térdben hajlítva előrelendül, a sarok hátul felcsapódik. A láb részsúlypontja közelebb kerül a forgástengelyhez, a csípőizülethez. Mechanikailag ez azt jelenti, hogy az ingakar megrövidül, így a következő lendítést gyorsan végre lehet hajtani. Repülés alatt a mozgás sebessége csökkenő tendenciát mutat. Ennek oka a fellépő légellenállás. A lépéssebesség az elrugaszkodás pillanatában a legnagyobb és a holponthelyzetben a legkisebb. A kettő közötti különbség annál nagyob, minél hosszabb ívű a repülés, mert a légellenállás annál tovább hat, ugyanakkor támaszhelyzet hiányában a futó gyorsítani nem tud. A légellenállás mindannyiszor fellép, valahányszor sebességkülönbség mutatható ki a futó és a levegő között. S minél nagyobb felületet mutat a versenyző a légellenállással szemben, annál nagyobb annak mértéke. Az alábbi táblázatból ez jól kitűnik: Táv Idő Sebesség Ellenállás kg <m) (sec) (m/sec) 163 cm 182 cm 100 10,0 10,0 2,40 3,00 100 10.3 9,7 2,25 2,80 400 46.0 8,8 1,80 2,25 Első ránézésre az adatok talán nem látszanak jelentősnek, de legyőzésük mégis többlet erőbedobást kíván a sportolótól. Mennyi teljesítménytöbbletet jelent a légellenállás legyőzése? Legyen a futó magassága = 182 cm, elért időeredmény = 10,3 sec, táv =100 m. A fenti táblázat szerint a légellenállás mértéke 2,8 kg, munkája: 2.8X100 = 280 mkg: ez pedig teljesítményben: 280 = 27j

l mkg_ = 0;36 L

E 10,3 ' sec Futónk számára tehát a légellenállás leküzdése 0,36 LE teljesítménytöbbletet jelentett. 5. Talajfogás: A volt lendítő láb ellazulása után közeledik a talajához és a talajra nyomódik. Az ütközéssel járó rázkódtatás csökkentése érdekében a lábujj-, boka-, térd- és csípőizületben fokozatos utánaen,524