Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A munkára nevelés és összefüggései

mindennek megvan a természetes, anyagi oka ... Ha ez általában és egészében így volna igaz, akkor minden dolgozó embernek általában és szükségszerűen el kellene jutnia a materialista világnézethez. A munka, a fizikai munka azonban nem fejt ki „automatikusan" világnézetformáló hatást, aminthogy ide is vonatkozik Makarenko tétele, mely szerint a munkafolyamat önmagában „semleges folyamat" marad. Jegyezzük meg mindjárt kiindulásul, hogy egyes munkanemek különbözőképp hatnak a világnézetre. Olyan munkák pl., melyekben az ember közvetlenebbül érzi a természet erőitől való függést — alacsony műveltség és egyéb társadalmi körülmények fennforgása esetén — nem hatnák egyértelműen a materialista világnézetformálás irányában. Nem véletlen például, hogy a mezőgazdasági munka múltbeli jellege, — társulva a parasztság elnyomottságával, műveltségbeli és múltbeli helyzetével — mennyire kedvezett a vallásos világnézet kialakulásának. A munka tehát csak akkor gyakorolhat pozitív világnézetformáló hatást, ha hibás, téves előítélettől mentesen és kellő műveltséggel, tudományos szemlélettel van felvértezve a dolgozó ember. Ilyen kedvező esetekben a fizikai munka nem elsősorban „tudatformáló", hanem aktív magatartás formáló tényező, nem elsősorban és kizárólag a természettel kapcsolatos általános szemléletre, hanem inkább az ember helyes társadalomszemléletére van hatással. Pszichológiai összefüggések A munkára nevelésnek fontos kapcsolatai vannak mind az általános-, mind a fejlődés-, és neveléslélektannal, munkalélektannal. Néhány példával érzékeltetve e kapcsolatok jelentőségét: A munka-motiváció, a munkával kapcsolatos érdeklődés és aktivitás, a munkaöröm külső és belső feltételeire a pszichológia ad felvilágosítást. Csak konkrét fejlődéslélektani vizsgálatok alapján adhatunk választ a játék és munka viszonyára, arra, hogy meghatározott életkorban milyen munkanemek és milyen követelmények felelnek meg az életkori fejlettségnek. Ezzel együtt fontos és elhanyagolt kérdés a különböző munkákra való egyéni alkalmasság és képesség. A jelenleginél differenciáltabb, pszichológiailag sokoldalúbban megalapozott munkaszervezés lenne kívánatos ahhoz, hogy a fizikai munka valóban minden tanulónak örömet adjon, adekvát legyen ós pozitív hatást fejtsen ki a pályaválasztásra is. A pszichológiai, neveléslélektani vizsgálatok értékes elvi és gyakorlati szempontokat adnak a munkával kapcsolatos jellemvonások tudományosan megalapozott, reális pedagógiai megítéléséhez és a teendőkhöz is. így pl. a „szorgalom" és a „lustaság" köznapi elnevezései mögött nagyonis sokféle jellemvonás „húzódik meg". (Pl. a gyors fáradékonyságot, a kapkodást, bizonyos munkanemektől való húzódozást stb. gyakran kellő különbségtevés nélkül „lustaság "-nak minősítik, holott itt társadalmilag, pedagógiailag és pszichológiailag is jelentős 50