Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Vajon Imre: A káposztalepke (Pieris Brassicae L.) idegrendszerének makroszkópos anatómiája

Az első ventralis connectivumok az agyat a garatalatti dúccal kötik össze. Az agy ventralis felszínén két oldalt erednek és a garatalatti dúc dorsalis felszínének két szélére érkeznek. Közben két oldalról rásimulnak a garatra. Rövid, vaskos idegtörzsek ezek. A szimpatikus idegrendszer feji része összefüggésben van az agygyal. A frontalis ganglion a homloklemez alatti izmok közé van beágyazva. Akkora nagyságú, mint egy potrohdúc. Két széléről indulnak el a frontalis connectivumok, amelyek az utóaggyal kötik össze. A frontalis ganglion caudalis részéről veszi kezdetét a nervus recurrens

. Eredése után mindjárt ráhajlik a tápcsatornára és annak dorsalis felszínén húzódik hátra egészen a potrohba. A garatalatti dúc az agytól jóval kisebb idegdúc. Közel helyezkedik el a garathoz úgy, hogy az érinti. Ovális alakú test, amelyből számos ideg indul ki. Dorsalis felszíne kissé homorú, a garat kidomborodása miatt. Az agyhoz képest ventrocaudalisan fekszik. Három dúcpár öszszeolvadásából jött létre. Idegei előre és hátra hagyják el. Az előre húzódó idegek a szájszervekbe és azok izmaiba mennek. A hátra indulók pedig a nyak és és az előtör izmaiba jutnak. Farki irányba lépnek ki belőle a második ventralis connectivumok is, melyek az első tori dúccal kapcsolják öszsze. A szájszervi idegek ennél a fajnál is redukciót mutatnak. A maxilla ideg a legfejlettebb száj szervi ideg. A garatalatti dúc elejéből való kilépése után hamarosan kettéágazik. Egyik ága a tulajdonképpeni maxilla ideg körívszerüen hajlik a szipókába. A másik ága a maxilla izom idege. A labialis ideg a maxilla idegétől vékonyabb. Miután elhagyta a dúcot, előrefelé tart, majd kettéágazik. Egyik ága a maxilla II. tapogatójába hatol, a másik pedig a palpus labialis tövében levő izomcsoportba. Az egészen csökevényes rágó és az álkapcsi tapogató is kap vékony ideget a garatalatti dúcból. Az első jugularis ideg a garatalatti dúc hátulsó végéből dorsolateralisan indul 'ki a II. ventralis connectivum mellől. A fejtokból átmegy az előtorba, ahol merész körívvel fölfelé hajlik és elágazik. Ágai dorsalis helyzetű nyaki izmok közé jutnak. A második jugularis ideg az első jugularis ideg alatt ventrolateralisan hagyja el a dúcot, szintén a connectivumok mellett. Vízszintesen lép ki a fejtokból és úgy jut a nyaki izmok közé. Itt hamarosan egy föl- és egy lefelé hajló ágra különül el. A második ventralis connectivumok a garatalatti dúc caudalis végéből lépnek ki középen. A fejből a torba jutnak, ahol egyenesen mennek az első tori dúc fej felé eső végéhez. A connectivumok aránylag hosszúak, mert az első tori dúc hátrahúzódott a középtorba és ott érik azt el. A connektivumok teljesen egymás mellett fekszenek. ,506