Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A munkára nevelés és összefüggései

fejlődést, a tanulás lebecsülését, a jövő terveinek és perspektíváinak teljes hiányát eredményezte." . . . ,,A munkafolyamat semlegessége nagy meglepetés volt pedagógusközösségünk számára, túlságosan rászoktunk már a munka elvének áhítatos tiszteletére .. . Észrevettük, hogy az ön­magában vett munkafolyamat könnyen válik autonóm, mechanikus, a lelki élet -áramkörébe be nem kapcsolódó, gépies tevékenységgé, olyas­mivé, mint pl. a járás vagy a légzés. Csak traumatikusan, nem kon­struktívan tükröződik a pszichikumban, semmi komoly része nincs tehát a társadalmi motivációk kialakításában" [5]. A telepen való további próbálgatások, kísérletezések során azt ta­pasztalták Makarenko és munkatársai, hogy a munkafolyamatnak ez a kedvezőtlen, „semlegesítő" hatása leginkább az önkiszolgálásnál és a kisüzemi jellegű műhelymunkáknál jelentkezett. Viszont a legked­vezőbb erkölcsi-közösségi hatással a tervszerű, nagyüzemi gazdálko­dással járó munka járt. A leglényegesebbnek a helyes nevelési rend­szerben kifejlődő társadalmi felelősségtudat kifejlődését tekintette Ma­karenko [6]. A helyes munkáranevelés eredményeképpen jelentkezik a munka, mint szükséglet a közösség tagjainál. Az ilyen munkaszerető kollektíva tagjai még akkor is szívesen végzik a munkát, ha az egyéni szemszög­ből kényelmetlennek, .,unalmas"-nak is tűnik [7]. A munkára nevelés egyik legértékesebb etikai eredményének azt tartotta Makarenko, hogy a legfejlettebbek még a legkellemetlenebb munkák hasznosságát is be­látták. Jellemző e szempontból annak a hagyománynak kialakulása, hogy éppen a legjobb brigád vállalta magára önként a leginkább le­nézett munkának, az illemhely takarításának elvégzését [8]. Makarenko munkára nevelési koncepciójának egy igen értékes, további vonása a munka jellemnevelési vonatkozásainak kimunkálása, határozott felismerése. Milyen jellemvonásokat fejleszt ki különösképpen a munka? a) Céltudatosságot, akaraterőt, bátorságot. E vonásokat a pusztán elméleti tanulás nem tudja kellő intenzi­tással élő gyakorlattá változtatni. A munkában a cél, a gátló körülmények leküzdése, a perspektíva vezet el a fáradság leküzdéséhez. Minden munkafolyamat rendszeres, eredményre törő elvégzése megkíván bizonyos állhatatosságot, akarat­erőt a nehézségek, a különféle belső és külső akadályok leküzdésére [9]. b) A pontosság, a rend, a munkafegyelem. E tulajdonságok megléte nélkül a produktum nem készülne el ha­táridőre, vagy használhatatlan selejt lenne, könnyen balesetek követ­keznének be, a munkás nem teljesítené a társadalmilag szükséges tervet. Makarenko az életrend egészében, az aprónak tűnő mozzanatokban is megkívánta a pontosságot, a szigorú, de észszerű magatartási szabá­36

Next

/
Oldalképek
Tartalom