Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Neveléstörténet és nevelés utópiák

kommunistát elfogják, sok viszontagságon megy keresztül) —, de a fantasztikus kezdésen kívül utópikus elemet nem tartalmaz. Akárcsak a Szovjetunióban, nálunk is az SZKP XX. kongresszusa és az űrrepülés sikerei adtak hatalmas lendületet a kalandos, utópikus regényeknek. Ezek részben különféle „földi" találmányok, fantasztikus vállalkozások köré bonyolítják a mesét (pl. Fehér Klára: „A földrengések szigete", — Csernai Zoltán: „Titok a világ tetején", — Földes Péter: „Az ibolyaszínű fény" stb.) —, másrészt az űrutazást állítják középpontjukba (pl. Botond-Bolics György: „Vénusz-utazásai", „Ha felszál a köd", „Ezer év a Vénuszon", „TJj bolygón született", — Marton Béla: „A Ceresz foglyai" stb.). Igen kedvelt ifjúsági olvasmány továbbá Fekete Gyula: „Kék sziget"-e, mely fantasztikus felfedezéseken izgalmas kalandokon keresztül egy nagyszerű, magasrendű utópikus társadalom kultúráját, embereit is bemutatja. Miben állnak az említett ifjúsági regények nevelési értékei, milyen pedagógiai elképzeléseket tartalmaznak? a) Általánosan megegyező vonásuk, hogy a jövő társadalmában a műveltség súlya, jelentősége emelkedni fog, ezért a tankötelezettséget is meghosszabbítják. (Fekete Gyula regényében pl. 15 évig tart a mindenkire kötelező oktatás.) Másik közös vonásuk, hogy a jövő iskolája tömegesen fogja alkalmazni a korszerű technikát, új eszközöket, módszereket. (Pl. Fehér Klára: „A földrengések szigete" című művében a földrajz-órán rakéta-repüléssel a Coloradó-hoz rándulnak ki a tanulók, művészettörténetből a tv-n nézik Athén műemlékeit stb.) b) A fantázia merészebb szárnyalása azonban hiányzik regényeink pedagógiai horizontjából. De hiányzik az oktatógép, a tudományosan megalapozott egyénítő eljárások bemutatása, terve is. c) Pedagógiailag figyelemreméltó vonásuk viszont utópisztikus regényeinknek, hogy nem kevés izgalmas-fantasztikus „felfedezés" ötletét tartalmazzák (pl. Földes Péternek a múlt időt „visszahozó" Históriagép-je, — Fekete Gyula „radiofon"-ja, — Botond-Bolics György mindent taszító anyagja, a „pantagonit", — Fehér Klára „idő járásszabályozó "-ja, önműködően felvilágosítást adó ,,eternométer"-je stb.) — ezek felkeltik, sőt felcsigázzák a fiatal olvasók technikai érdeklődését, tanulási kedvét is. d) Nevelési eszményként gyakran vonzó, rokonszenves vonásokat igyekeznek meggyökereztetni az írók. Fekete Gyula regényében az önálló, aktív gondolkodás, önismeret, emberismeret szerepel célként. Igen rokonszenves „Szimmáren" lakóinak tudományszeretete, őszinte, építő kritikai szelleme, demokratizmusa is. Meggyőző erővel ítéli el az író a gáncsoskodó, terméketlen kritizálást, a beképzeltséget, az, elnyomás minden formáját. — Hasonlóképpen a jövő társadalmának legfontosabb vonását az őszinte, mély kollektivizmusban látja Marton Béla is, „A Ceresz foglyai"-ban. A regény hősei élesen polarizáltak. A pozitív hősök a tudás, szigorúan ésszerű szervezés, kitartás, bajtársiasság, önfeláldozás vonzó példái, — a negatív szereplőket pedig egyértelműen elítéli az olvasó. (A közös készletből lopkodó állatorvost és a fiatal, 28