Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Neveléstörténet és nevelés utópiák

Az utópisztikus művek ideológiai kérdéseinek tisztázásához nagymértékben hozzájárult a DMITREVSZKIJ és BRANGYISZ által 1960ban megindított vita. („Korszerűség és tudományos fantasztikum" címmel, a „Kommunyiszt", 1960. 1. sz.-ban. — Magyarul ismertette KOMLÓS JÁNOS az „Élet és Irodalom" 1960. évf. 13. sz.-ban.) E vita leginkább két fő szempontból igen tanulságos: 1. Megkísérelték jellemezni a nyugati, polgári írók utópisztikus műveit és a szovjet irodalom hasonló alkotásait. Megállapították, hogy a polgári irodalom ismert nagy utópistái, pl. VERNE és WELLS, csak a tudomány fejlődési távlatait ábrázolták, elszakítva a társadalmi fejlődés perspektíváitól. — A reakciós polgári utópiákat a pesszimizmus, a jövőtől való félelem, sőt ia miszticizmus hatja át. Sok esetbein e művek szembeállítják a tudományos fejlődést az emberiség boldogulásával és az emberiség tragédiáját egyenesen a tudomány fejlődésében keresik. Ezzel szemben a szovjet írók felfogása helyeselhető, akik utópisztikus műveiben megkísérlik összefonódva, együttes mozgásukban ábrázolni a társadalom, a tudomány és a technika fejlődését. Ilyen szempontiból értékes — egyes hibái ellenére is — JEFRÉMOV: „Androméda köd"-je. — Másrészt, a szovjet utópiák nem téveszthetik szem elől, hogy a jövő embere éppen a magasabbrendű fejlődés, a sokoldalúság irányában fejlődik, az egyéniség nem vész el, nem uniformizálódik, hanem éppen egyre jobban kiteljesedik a jövőben. 2. A vita kezdeményezői síkraszálltak az utópiák fejlődését gátló téves, hamis esztétikai és ideológiai nézetek ellen. Bírálták a kicsinyesen prakticista „realista fantasztikum" koncepcióját, az „óvatos fantasztikum "-ot (Nyemcov). Rámutattak arra, hogy a képzelet hiánya, szegénysége nem realizmus, hanem éppen naturalizmus, vagy az alkotói képesség megfogyatkozása. Ezért nem helyeselhető a mai valósághoz való sematikus tapadás, a „geocentrizmus" sem (pl. MARTÜNOV: „Kalliszto"-ja). * ** Részben az SZKP XX. kongresszusa óta lefolyt viták, részben a szovjet űrhajózás sikerei és az olvasóközönség fokozódó érdeklődése, az írók ilyen irányú aktivitása hozott is eredményeket. Az érettebb iskolások számára is jól érthetően, vonzó stílusban és kiállításban foglalkozik a XXI. századi tudomány, technika sokágú fejlődésével VASZILJEV és GUSCSEV könyve: „Riport a XXI. századból." (Bp. 1960. Gondolat kiadó.) Ebben külön fejezet szól az iskolák fejlődéséről. A jövőbeli internátus iskola igazgatója — a szerzők képzeletét megjelenítve — „végigkalauzolja" a látogatókat az intézeten és magyarázatokkal kíséri a riporterek útját: „Az emberiség által összegyűjtött ismeretanyag egyre nő, a tudomány és a technika állandóan bonyolultábbá válik, szakosodik . . . Éppen ezért a pedagógia előtt az a feladat áll, hogy minél jobban felhasználjuk az egyes tantárgyak oktatásával kapcsolatban mindazokat a módszereket, amelyek lehetővé teszik, hogy a legkisebb időráfordítással a legtöbb tudást, adatot és ismeretet lehessen elsajátítani. Az egyik ilyen 23