Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József—Sütő József: Orosz—magyar hasonlósági és rokonsági szótár

Az abroncs, parancsol és rocska ('egyfülű merítőedény') az óbruc, obrucatsja, porucáf, porucénie, rúcka szavakon át a ruká igen változatos családját tárja fel előttünk. A pamacsol, a mocsár és a mocsolya szavak elemzése a mókryj, mocít, pomocíi, mocá stb. szavakkal ismertet meg bennünket. A baj, a bajnok, a párbaj és a bajvívás szavak a bit soktagú családjához: boj, boevój, boéc, bójkij, bójkost, razbój, razbójnik, bítva, ubít, ubíjca, bic, bicevát'-hoz egyengetik az utat. A pityóka, a pityókos, a pióca, a pince a pit és pívo szavakkal tartják a rokonságot. Természetesen nemcsak a köznyelv, hanem az egyes vidékek szláv eredetű tájszavait is felhasználhatjuk. Nem szabad kárba veszni egyetlen lehetőségnek sem, egyetlen szóforgácsnak sem. A tájszavak is értékesek számunkra, noha felhasználhatóságuk (miként a kultúrszavaké) kissé relatív is. Ezek meg a falusi vagy vidéki gyermek számára jelentenek többet, mint a városi számára. Hiányos volna hasonlósági-rokonsági szótárunk, ha ezeket elhagynánk, s egy-egy bevésési lehetőségtől fosztanánk meg tanulóink egy részét (pl. badár — bódryj, bürü — brevno, vracsál — vrac, gorolyka — gorélka, dece — dert, zsana — zená, zánk — zamók, koledál — koljadovát, lezsák — lezat, muska — muchá, mancs — mjac, páka — pálka, paszita — posetít, réka — reká, susnya — suchój, szurutyka — syvorótka, uglya — úgol stb.). Még sok érdekes megfelelést lehetne felsorolni, de ennyi is elég annalk a szemléltetésére, hogy érdemes a szláv eredetű magyar szavakkal a magyar nyelvű tanulók orosz szókincsének kiépítése és megszilárdítása szempontjából foglalkozni, és érdemes ezeket a hasznosítható szavakat egy hasonlósági szótárba feldolgozni. A kapcsolatokra való rámutatást, vagyis ami célunk lenne: a hasonlósági képzettársítást a tanulók fejlettségi fokának megfelelően kell alkalmaznunk. Nyilvánvaló, hogy általános iskoláiban nem bocsátkozhatunk bonyolultabb szófejtésbe, ott megelégszünk a világosabb, jelentésváltozás nélküli megfelelésekkel is. Középiskolában már jóval bátrabbak lehetünk. Szótárunk anyagáról már szóltunk. Mindkét nyelvben meglevő nemzetközi kultúrszavakat és szláv eredetű jövevényszavakat foglal magában. Persze nem minden szláv eredetű szó hasznosítható. Csak azokat vehettük fel, amelyek az orosz nyelvben is megvannak, vagy ha nincsenek is meg, de más, szócsaládjukba tartozó, könnyen felismerhető szavakkal hozhatók hasonlósági kapcsolatba. Egyáltalában nem vettünk figyelembe véletlen hasonlóságokat (pl. bot ('csónak') — bot, gubá ('ajak') — guba, pérec ('bors') — perec, uborka ('betakarítás') — uborka ;stb.). Szóösszeállításunknak ,,orosza-magyar hasonlósági és rokonsági szótár" elnevezést adtunk, tehát nem szófejtő szótár. Nem jelenti azt, hogy a benne felvett magyar szavak minden esetben szláv eredetük folytán kerültek kapcsolatba az orosz szóval. Azt sem jelenti, hogy hely- ós vízneveink szófejtésével szemben kritikai álláspontot foglalnának el. A szótárba kerülő szó csak azt jelenti, hogy hasonlósági vagy valami188