Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József—Sütő József: Orosz—magyar hasonlósági és rokonsági szótár

nagyon kevés. Ezért fontos, hogy megvizsgáljuk és feltárjuk, milyen segítséget nyújthatnak ezen a téren a magyar nyelv szláv eredetű jöve­vényszavai a hasonlóság és rokonság kapcsolata alapján. A magyar—szláv érintkezés több mint 1000 éves múltra tekinthet vissza, történelmünk folyamán szinte állandó jellegű és hatása ma is, a felszabadulásunk óta különösen tart. Nem tekinthetjük azonban most feladatunknak, hogy ennek az érintkezésnek, nyelvünkben meglevő min­den nyomát megvizsgáljuk. A probléma sokrétű, érdekes, az ősmagyar nyelv hangrendszerének a megállapítása szempontjából pedig fölötte fontos is. Évtizedeken át olyan kiváló nyelvtudósokat foglalkoztatott, mint Miklosich, Asbóth, Melich, Kniezsa, Moór stb. Ellentétes nézetek csatáznak egymással, a vita folyik, és Kniezsa nagyszerű (egyelőre még befejezetlen) műve is sok kérdést nyitva hagy még. Valószínű, hogy a magyarság a honfoglalás előtt legelőször bolgárokkal érintkezett, hogy jövevényszavaink sorában erős a dunántúli szlovén hatás, de gyakran vitás, hogy a jövevényszavakat illetően pontosan melyik .szláv nyelv az átadó. (Erre vonatkozólag 1. még Perényi József tanulmányát: Studia Slavica II, 1—29.) Más szóval: a szűkebb nyelvi eredet, a közvetítő nyelv problémája a szláv nyelveken belül nehezen állapítható meg. Proble­matikus ugyanis még sok keresztnév, személynév és helynév eredete, bővebb feldolgozást igényelnek a különböző átvételi rétegek is. Mind­ezek a problémák azonban témánkkal csak kapcsolatban vannak, de közvetlenül nem érintik. Számunkra a legfontosabb csupán annak a megállapítása, hogy szókészletünkben elég sok a szláv jövevényszó, és köztük sok szó ma már alapszókincsünk tagja. Ez a tény fordította figyelmünket arra, hogy szláv jövevényszavainkat a fent jelzett szem­pontból és célból átvizsgáljuk és hasznosítsuk. Ezeknek az összefüggéseknek a feltárása igen hasznos, mert ezek­kel segítséget nyújthatunk a magyar anyanyelvű tanulóknak. Velük szinte 1 apró szigeteket építhetünk ki a nagy ismeretlen szótengerben, amelyekbe kapaszkodva jobban meg tudják vetni lábukat. Csak magyarul tudó tanulóink számára — szláv eredetű szavainktól eltekintve — csak a tudományok, a művészetek, a technika és kultúra nemzetközi vándorszavad nyújtanak még nagy segítséget, mert mind az oroszba, mind a magyarba egy harmadik nyelvből jöttek. Ezek meg­tanulása okoz legkevesebb nehézséget, mert legtöbbször még hangzás tekintetében is szinte ugyanazok. Pl. avtomobíV, bank, bankét, gimn, doktor, kabína, kássa, litr, máster, nácija, opera, operácija, park, patron, rádió, semafór, siréna, teátr, telegráf, chímija, cirk, sofér, janvár' stb, Ezek is könnyebbséget jelentenek tehát az orosz szókincs kiépítésében, s egy hasonlósági szótárból elm aradhatatlanok, hiszen számuk jóval felülmúlja a szláv eredetűekét. Jelen szótárunkban helyszűke miatt csak a leggy akoriabbak at, legközismertebbeket vettük fel. E szavak felhasz­nálhatóságában van némi relativitás. Ez a szóréteg a városi tanuló szá­mára kétségtelenül bővebb lehetőséget nyújt, mint a falusi vagy éppen tanyai tanuló számára, felnőtt számára megint többet, mint a gyermek számára. 184

Next

/
Oldalképek
Tartalom