Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József—Dr. Tóth Imre: Nagy orosz nyelvészek. I. A. Baudouin de Courtenay, a modern nyelvtudomány úttörője

terséges nyelvek elismerésében, a nyelv társadalmi jellegének kidomborításában és hangtörvények kritikájában és a nyelvkeveredés fontosságának hangsúlyozásában. E két utóbbi kérdést illetően a kazányi iskola megalapítója H. Schuchardt-tal közös álláspontot képviselt. Rendkívül érdekes módon Baudouin de Courtenay azokban a kérdésekben tért el az újgrammatikusoktól, amelyek később az újgrammatikus iskola dogmáivá és a nyelvtudomány további fejlődésének gátjává váltak. 4.2. Mindazt, ami Baudouin de Courtenay tanításaiban új és előremutató, gyakran egybe szokták vetni F. de Saussure tanításaival. A saussurei tanok mérlegén lemérve igyekeznek a kazányi iskola megalapítója egyes nézeteinek helyességét, vagy helytelenségét megállapítani, elfogadni, vagy elutasítani. Ez az összevetés, bár szükséges és indokolt — hiszen amint láthattuk, kettőjük felfogása sokban hasonló —, mégis veszélyes. A kazányi iskola megalapítójának tanításait F. de Saussure tanításaival mérni könnyen azt vonhatja maga után, hogy Baudouin de Courtenay helyett Saussure mértékével mérjük a nyelv jelenségeit. Túlságosan közel hozhatjuk egymáshoz a két rendszert és a külsőleges, könnyen észrevehető párhuzamok alapján olyan megállapításokat tulajdonítunk Baudouin de Courtenay-nek, amelyek tőle idegenek. Szükséges hangsúlyozni, hogy nemcsak a Saussure által képviselt elvek jelentették és jelentik a nyelvtudományban a legmodernebb, leginkább előre mutató irányzatot. Baudouin de Courtenay munkássága szintén a modern irányzatok kezdetét jelentette volna, ha nem marad elszigetelt az európai tudományos gondolkodás irányától. Ami a kettőjük közötti különbséget jelenti, véleményünk szerint ez abban keresendő, hogy a kazányi iskola megalapítója nem abszolutizálja az egyes nyelvi jelenségeket, mint az Saussure-nál megfigyelhető. 5.1. Röviden áttekintettük Baudouin de Courtenay nyelvészeti munkásságát és nézeteit. Láttuk azt a rendkívül sokoldalú, mély elemzésre törekvő, szenvedélyes tudományszeretetet, amellyel a nyelv jelenségeit vizsgálta. Sok 'helyes meglátása, észrevétele, végig nem gondolt szellemes megjegyzése egy rendkívül érdekes általános nyelvészeti rendszer elemeit jelenti számunkra. Sajnos, Baudouin de Courtenay nem foglalta rendszerbe nyelvészeti nézeteit, még olyan munkája sincs, amelyről elmondhatnánk azt, hogy benne elképzelései a legteljesebben tükröződnek. Ha általános nyelvészeti tanításairól képet akarunk alkotni, akkor igen sok nem mindig egyforma színvonalú tanulmányát, cikkét el kell olvasnunk. Rendszerének olyan, egy könyvben való kifejtését, mint ami H. Paul-nál, vagy F. de Saussure-nél megtalálható, Baudouin de Courtenay nem végezte el. Talán ez is az egyik magyarázata annak, hogy hatása a nyelvtudományra — a fonológiát kivéve — nem volt olyan nagy, mint azt gondolatainak eredetisége, szellemessége és ötletgazdagsága révén elvárnánk. Sok nézetét, éppen a felburjánzó gondolatok, de esetleg a tudományok akkori szintje miatt nem tudta kellőképpen kifejteni. Hogy mennyire jól látta a nyelvtudomány huszadik századi fejlődésének irá12* 179