Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr Bakos József: Comenius tankönyvei: III—IV. az Atrium és a Schola Ludus

sokban leginkább így kapott ez a mondat magyar köntöst: Az újkeresztjének esz,ellősök [bolondok.]). Az Atrium XCVII. fejezetében (Christianismi Lux) beszél Comenius a socinianiusokról (a szentháromság tagadókról) is (Comeniust egyesek azzal is vádolták, hogy közösséget vállalt e szektával), de ezt a részt nem dolgozta bele a Schola Ludus megfelelő fejezetébe. Mindez arra is utal, hogy a Schola Ludusban a Janua, az Atrium ismeretanyagát átformálta, helyesebben átrendezte és szelektálta. Erre mutat a mohamedán vallásról szóló darabrészlet is. A Schola Ludust lezáró Epilógusban Comenius ismételten felhívja a hallgatóság figyelmét, mi volt a célja e játékok bemutatásával, (in conspectu Vestro omnia majára Mundi, vitaeque humanae negotia recitabamus et actionibus vi vis repraesentabamus), s reméli, hogy a nyelvoktatás új útjaira lépő közönség (tanárok és tanítványok egyaránt) a tanítás ez új játékos eszközét is gondjaiba veszi, sőt a megkezdett úton elindulva, továibb is fejleszti. Sajnos, Patakon nem volt folytatás, s a neveléstörténet tanúsága szerint Comenius e művével nem ért el oly nagy hatáist, mint a Januaval. A szakirodalom azonban nagyra értékeli. Comenius életművének szorgalmas búvára és regisztrálója, Kvacala (Joh. A. Comenius, sein Leben und seine Schriften, Leipzig, 1892:352.) sem véletlenül emeli ki, hogy a Schola Ludus tartalmában, ismeretanyagában is érdekes és értékes comeniusi mű, az iskolai nyelvoktatás szempontjából pediig Comenius egyik leghasznosabb alkotása, (vö. még Horváth Cyrill: Comenius ,,Schola Ludus"-áról. Magyar Pedagógia, 1905:39—49.) Sajnos, aránylag kevés e comeniusi művel kapcsolatos filológiai irodalom is, különösen kevesen foglalkoztak a Sdhola Ludusnak a nyelvi nevelés szempontjából is kiemelendő vonatkozásaival. Űj abban mi is megpróbáltuk az érdeklődés fénycsóváit abból a szempontból is ráirányítani (vö. Bakos: A helyes és szép beszéd. Retorikai és Fonetikai alapvetés. Az Egri Ped. Főiskola Füzetei, 92. sz. 183—184.). hogy ez a comeniusi mű különösen értékes eszköz a helyes, a kifejező beszédre nevelés munkájában, s mivel Comenius azt is előírta a Schola Ludus Előszavában, hogy a szereplő diákok anyanyelvükön (Patakon a magyar nyelven!) is nevezzék meg a dolgokat, ismertessék a mondanivaló lényegét, a magyar beszédművelés fejlődéstörténetében is fontos szerepet játszó alkotásnak kell értékelnünk a Schola Ludust. (vö. Bakos: A magyar beszédművelés és beszédnevelés fejlődéstörténete. Az Egri Pedagógiai Főiskola Füzetei, 58. sz.) A retorikai ismeretek helyes és nem formális közlésére és gyakorlására is jó példát nyújtott e művében Comenius, hiszen a dialógusok előadatásával, — az ismeretszerzés, illetőleg -nyújtás színesebbé, élvezetesebbé tétele mellett — azt a célt is szolgálni kívánta, hogy az ifjúság beszéde is csiszoltabb, fegyelmezettebb és kifejezőbb legyen, s így az sem véletlen, hogy a Schola Ludusban szereplő diákok elsősorban retorikai, az atriális osztály tanulói voltak. Fontos szerepet kapott a Schola Ludusban az atriális osztály praeceptora, az „eleganter loquuendi ars" mestere is, aki igen érzékletesen, a gyakorlatban teszi érthetővé azt is, hogyan válik a nyelv, a beszéd az igényesebb megfor167