Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr Bakos József: Comenius tankönyvei: III—IV. az Atrium és a Schola Ludus

nak három fontos tényezője" (vö. Balázs: Történeti bevezető; Stilisz­tikai Tanulmányok. Bp., 1961. 9.) a beszélő, a hallgató személye, s az előadás, a beszéd tárgya — hogyan határozza meg a beszéd stílusát, illetőleg az elocutio (idoneorum verborum et sentiarum, ad inventio­nem accomodatio) milyenségét. Ebből a szempontból különösen értékes az atriális grammatika XII. fejezete (Cap. XII. 8—23.). A felsorolt há­rom tényező szabja meg ui., hogy a beszélő a „floridus" (virágos) vagy a „simplex" stílusnemet választja-e, s röviden (brevis), kevés szóval, vagy „hosszan", sok szóval (copiosus) beszél-e. Azt külön is kiemeli Comenius, hogy sokszor „többet" mond az, aki kerüli a sok szót, a virágos stílust (crebrioribus tropis et figuris), s igen keveset mond az, aki „rem et auditorem eodem relinquit loco: aut etiam ipsa ver­borum prolixitate rem et auditorem involvit". (Cap. XII. 17.) Igen érdekes és értékes az Átriumnak az a része (Latinae Linguae Atrium, Rerum Históriám elegantiori exornatam stylo exhibens), amelyben bemutatja Comenius, hogyan lehet ugyanazt a gondolatot más-más nyelvi formába önteni, s hogyan lehet a nyelvi formák sok-, féle változtatásával a beszéd hatékonyságát növelni. A szemléletes és a művészi fogalmazásra nevelés céljait is jól szolgálta Comenius azzal, hogy „omni ornamentorum genere" a stílusvariációk bőségét is be­mutatta a Janualis Textus néhány mondatának (Introitus: 1—14.) vál­tozataiban, illetőleg az Atrium textusának gondos, olykor művészi for­mákat is tükröző (loquendi formulas ex arte variando, et linguam elo­quentiae lepore imbuendo) megfogalmazásában. A Janua ismeret­anyaga bővítve került feldolgozásra az Atrium szövegében, s külö­nösen gazdag az Atrium textusa gazdaság- és művelődéstörténeti vonat­kozású ismeretekben, (vö. pl. Instrumenta Metallica parandi artifices, Tractoriae machinationes, Ad Humanitatem cultura, cum eo spectan­tibus c. fejezetek bő anyagát!). Nyelvpedagógiai vonatkozása miatt igen értékes számunkra az Atrium textusa LXXI—LXXIII. fejezeteinek anyaga (Artes Sermoci­natrices, Lexica et Grammati ca, Rhetoricandi et perorandi ars, Poéseos et Musicae artes). A Janua hasonló tárgykörű fejezeteinek anyagát itt is nagymér­tékben növelte Comenius. A LXXI. fejezetben (Artes sermocinatrices...) a nyelvről vallott nézetek igen tömör összefoglalását is nyújtja. A meg­fogalmazásban is igényesebb, s még a nyelvi egységek, a nyelvi jelek és kifejező eszközök leírásában is arra törekszik, hogy a megfogalma­zás ne csak értelmileg, hanem érzelmileg, hangulatilag is közelebb hozza az ismeretanyagot az olvasóhoz. A szóképek, a metaforák, a hasonlatok, a megszemélyesítések, általában tehát a képes kifejezések itt is dominálnak: Litera est sermonis semen (,mag'), Syllaba primum germen (,csíra', ,hajtás'), vox, caulis (,tő', ,szár') Fhrasis culmus geni­culis iam distinctus (,bütyökkel ízeit', ,izekre szabott szár'), Sententia, spica granis referta (,magokkal, szemekkel teli kalász'), periódus, spi­carum manipulus (,egy marok kalász'), Oratio, messis plena (,egész, gazdag, tökéletes termés'). Az atriális (a retorikai) osztály tankönyvé­ben természetesen különös gondossággal szerkeszti és fogalmazza meg 148

Next

/
Oldalképek
Tartalom