Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Strubák István: Gondolatok az általános gazdasági földrajzi gyakorlatok vezetésének módszeréhez

kölcsönös összefüggése következtében csak néhány összefüggést tarthatunk szem előtt, mert ha a jelenség lényegének a meglátására akarjuk ránevelni a hallgatókat, szükséges, hogy egyes elemeket és jelenségeket kiemeljünk az egész összefüggő rendszerből. A gazdasági földrajzi jelenségek megbeszélése, illetve értékelése, az alapvető összefüggések kimutatása után a legtöbb esetben az ábrázolás következik. A rajzolás a megismerés folyamatát logikailag rendezi, részeket emel ki az egészből és azokat formákkal és színekkel különíti el. A kontúrvonalak meghúzása sablonok segítségével is történhet. Előnyös ez akkor, ha az egész Föld viszonylatában akarunk egy-egy jelenséget ábrázolni. Az adatok berajzolása a térképbe átlag egyötöde annak a munkának, amit a körvonalak meghúzása igényel. Célszerű ezért a sablonokat otthoni munkával keményebb papírból kivágva elkészíttetni. A körvonalak meghúzása után a főbb folyók, esetleg hegységek megrajzolása következik, ami elsősorban a gazdasági földrajzi ábráknál eligazításul szolgál. A gazdasági földrajzi objektumok és jelenségek megjelölése pontozással, vonalkázással, körülhatárolással, idomok rajzolásával történhet a topográfiai helyeken. Gondolni fceUl| a kivitel és behozatal irányának a megjelölésére, amivel utalhatunk a termelés megoszlására, intenzitására, a terület népsűrűségére, a nemzetközi munkamegosztásra, a természeti és gazdasági helyzet viszonyára, a gyarmati kizsákmányolás fényére stb. Mivel ezeknek a vázlatoknak feladata kiemelni a gazdaságföldrajzi jelenség fő vonásait, nem lehetnek zsúfoltak, nem szabad sokat írni rájuk. Inkább csak a földrajzi tárgyak és jelenségek kezdőbetűit írjuk oda vagy számokkal jelezzük azokat. A teljes névkiírást a jelzés megjelölésével és a fontosabb magyarázatokat is a vázlat alatt vagy oldalt helyezzük el. A helyes cím megválasztására is ügyelni kell. Itt is érvényes az a szabály, hogy a vázlatrajznak egyszerűnek, világosnak, könnyen áttekinthetőnek és érthetőnek kell lenni. Nem minden esetben szükséges, egyes esetekben nem célszerű a gyakorlati foglalkozásokon a részletes elemző munka elvégzése a vázlatrajz készítése előtt. Sok esetben nincs is idő erre. Ilyen esetekben a részletes értékelő munka a vázlatrajz elkészítése után, annak alapján történhet. Ha pl. a világ legfontosabb szarvasmarha-tenyésztő országokat akarjuk ábrázolni, akkor az eljárásunk a következő lehet. Természetesen itt is rövid megbeszélés alapján a gyakorlatvezető tanár kijelöli a feladatot. A számszerű adatokat a legújabb Nemzetközi Alrnanachból vagy gazdasági és politikai világatlaszból vehetjük. A számszerű adatok országonkénti ábrázolását a vázlatrajzon elvégzik a hallgatók. A vázlatrajz elkészítése után az elemzéshez alapul vesszük magát a vázlatrajzot, a természeti földrajzi és gazdasági térképet, ezeket öszszehasonlítva az eddig tanultak alapján a következő eredményre juthatunk. Nagyobb arányú szarvasmarhatenyésztés ott folyik Földünkön, ahol egyrészt legtermészetesebb létfeltételét a gazdag rét- és legelőterületek biztosítják, másrészt ahol a nagy fogyasztópiacok közelében a szántóföldi takarmánytermelés lehetőségei biztosítva vannak, illetve 135