Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Strubák István: Gondolatok az általános gazdasági földrajzi gyakorlatok vezetésének módszeréhez

sági körzet is. Főleg kukorica, búza, napraforgó, gyümölcs és zöldségtermelés, állattenyésztés és ezekre épülő élelmiszeripar a jellemző. Elemzésünk másik területe Rajna-Wesztfáliai-iparvidék magja, a Ruhr-vidék kohászata. Az iparvidék kialakulásában szerepet játszó tényezők a következők: Rajna olcsó víziót ja és kereskedelmi útvonala. Rajna a gazdasági élet fejlődése során nemcsak a Német Szövetségi Köztársaságnak, hanem Európának is egyik legfontosabb víziútja lett. Nagy forgalmában egyrészt az játszik szerepet, hogy Európa belsejében gazdaságilag fejlett területeit köti össze a tengerrel, másrészt az, hogy közvetlenül vagy csatornákon keresztül Nyugat-Európa hajózható folyóival is kapcsolódik. A Weserrel és az Elbával a nagy jelentőségű Mittelland-csatorna köti össze, a Majnán keresztül pedig egy épülő csatorna segítségével a Dunával is kapcsolatba fog kerülni, mert a régi Lajos-csatorna már elavult. A kedvező tengeri fékvés lehetővé tette a fejlett tengeri hajózás kifejlődését is, amely Hamburg és Bréma nagy világkikötőkre támaszkodik. A Ruhr-vidék kitűnő minőségű feketeszene és a Köln környéki barnaszénmedence nagy horderejű ipari telepítő tényező. A Rajnai-palahegység vasérce, Hannover környéki kőolaj és kálisó telepek jelentősek, de az ipar szükségletét már nem fedezik. Franciaországból, Svédországból és Spanyolországból importált nagytömegű vasérc és Közel-Keletről behozott kőolaj a kikötőkön és a Rajna víziútján érkezik meg. A nagy népsűrűség, a megfelelő szakmunkásréteg jelenléte alapvető telepítő tényező. A Ruhr-vidék 5 millió lakosával olyan, mint egy óriásváros, a lakónegyedekből felnyúló gyárkéményekkel, nagyolvasztókkal, hűtőtornyokkal és szénhány ókkal. A fő ipari városok Essen, Dortmund és Duisburg. Az itt kifejlődött kohászat alapja tehát a feketeszén. A vasércet ma már tengeren és a Rajna víziútján importálják a svédországi lappföldi vasércmezőkről, Lotharingiából és Marokkóból. Ruhr-vidék az ország legfontosabb szénbányászati. vaskohászati, nehézipari és az egyik legjelentősebb vegyipari körzete is. Egyedül Ruhr-vidék adja az ország ipari termelésének 1/3-át, ezen belül a széntermelés 95 %-át és a vaskohászat 90 %-át. A fejlett vegyipar alapanyagát mindenekelőtt a helvi szén és az importált kőolaj képezik. Egyik legfontosabb textilipari központ is, főleg a női munkaerő alkalmazására. Mezőgazdasági termelésben a zöldségtermelés és az állattenyésztés ágazatai emelkednek ki. A helyi mezőgazdasági termelés nem képes kielégíteni a helyi szükségleteket. A két vaskohászati iparvidék elemzési tapasztalatai alapján az általános törvényszerűségeket már könnyen összefoglalhatjuk, amelyek a következők: minden ipartelepítésnél egyetemesen érvényesül a gazdaságosság érdeke. Vagyis az, hogy a termelés minél olcsóbb legyen, a munkatermelékenység minél magasabb legyen, a termelési költségek pedig minél kisebbek legyenek. A gazdaságos termelést fokozza az energiaforrások, a nyersanyagok, az ipari víz, az olcsó vízi közlekedés, a fogyasztópiacot és a szakképzett munkaerőt biztosító nagy városok és sűrűn lakott tájak, valamint a szükséges vállalati együttműködés helyszíni lehetőségei. Az elektrokohászatban két fő tényező érvényesül: a fehérszén és az acélnemesítő fémek importkikötőinek jelenléte. Éppen 133