Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Strubák István: Gondolatok az általános gazdasági földrajzi gyakorlatok vezetésének módszeréhez

gálódás helyes módszere azonban sokszor megkívánja az aktuális napi politikai fejlemények figyelembevételét is. Űj nemzetközi egyezmé­nyek, új független államok létrejötte, politikai és gazdasági világkon­ferenciák, az erőviszonyok alakulása, befolyásoló tényezőként jelent­keznek a termelés alakulásában és területi-földrajzi eloszlásának vál­tozásában. A békés egymásmellettélés, a békés, egyenjogú kereskede­lem, a békés gazdasági verseny napi politikájának alakulása nem el­hanyagolható mozzanatai és tényezői elemző munkánknak. A gazdasági földrajzi gyakorlatokon folyó elemző és értékelő mun­kában felhasználható természeti, gazdasági, társadiaimi törvényszerű­ségek felsorolása nem teljes. Nem is tartottam feladatomnak. Csupán arra törekedtem, hogy ezen a munkán kerdesztül is a konkrét anyag megtanításában a személyiséget formáló nevelési lehetőségek gazdag lehetőségeit tudatosítsam elsősorban magamban. 4. A térképekkel és vázlatrajzokkal végezhető elemző munka A földrajzi jelenségekre jellemző a nagy kiterjedtségük, valamint területi és helyzeti összefüggésük. Nagyon sok földrajzi jelenséget nem tudunk ábrázolni a rendelkezésre álló szokványos szemléltető eszközök segítségével, mégpedig elsősorban nagy kiterjedtségük miatt, másod­sorban azért, mert egyéb olyan tárgyak és különféle területi sajátosr­ságok határozzák meg ezeket a jelenségeket, amelyek az adott tájon belül előfordulnak. Ez a térképészeti ábrázolás feladata. Ezért az egy­szerűbb összefüggések meglátására a legjobb segédeszköz az atlasz, és a speciális térképek. A térkép a földrajzi tárgyakat térbeli csoportosí­tásban ábrázolja. Az egymásmellettiség a kölcsönös függésnek az, ered­ménye. Ezért a térkép olvasása az együtt ábrázolt földrajzi jelenségek funkcionális összefüggéseinek kibővítésére ösztönöz. A logikai térkép­olvasással a hallgató észreveszi a legegyszerűbb földrajzi összefüggé­seket, következtetni tud már a térkép jeleiből az ábrázolt jelenség okára vagy ennek következményeire. Ha ugyanazon terület különböző jelen­ségei közötti összefüggésekre akarunk rámutatni, célszerű a terület spe­ciális térképeit egymás mellé állítva összehasonlítani. Ha pl. a Föld mezőgazdasági zónáit akarjuk kijelöltetni a hallgatókkal, akkor legcél­szerűbb a Föld klíma és növényzeti térképét összehasonlítani és az addig tanultakkal összekapcsolva a feladatot megoldatni. A mezőgazda­sági zónák kijelöltetése előtt a gyakorlatvezető tanár közli, hogy a ter­mészeti, gazdasági és társadalmi tényezők együtthatásaként a Földön jellegzetes mezőgazdasági zónák, övezetek fejlődtek ki az idők folya­mán. Ezeknek osztályozása bonyolult feladat. Szokásos a művelési mód szerinti csoportosítás: szúróbotos földművelés, hagyományos kapás­művelés, ásóművelés, ekésgazdálkodás, modern gépesített nagyüzemi növénytermelés és intenzív állattenyésztés stb. Szokásos a gazdálkodás üzemi típusai szerinti csoportosítás: kisparaszti gazdaságok, tőkés üze­mek, szocialista állami gazdaságok, stb. Van olyan csoportosítás, ahol a társadalmi munkamegosztás alapján a különböző termelési ágak és azók kombinációi képeznek termelési típusokat. Ezek azonban állan­130

Next

/
Oldalképek
Tartalom