Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1965. 1. köt. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 3.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Strubák István: Gondolatok az általános gazdasági földrajzi gyakorlatok vezetésének módszeréhez

kérdések között szerepeljen. Az említetteken kívül a filmekre, diapozitívekre és megfelelő képanyagra is támaszkodhatunk a jobb eredmények elérése érdekében. 3. Az elemző és értékelő munka jelentősége Az értékelő, elemző munka megvalósítása, amint erre már utalás is történt, a legnehezebb kérdések közé tartozik jelenleg a gazdaságföldrajzi gyakorlati munka során. A sok feladat és probléma megoldása mellett kevés idő jut erre. Pedig a gyakorlatokon egyik lényeges feladatunk továbbfejleszteni a hallgatók dialektikus gondolkodását, amely a szilárd materialista világnézet alapja. A Föld felületét alkotó objektumok és jelenségek megismerésén kívül, amihez az általános és középiskolában az alapokat megkapták, ezeket bővítve kell elemeztetni a természeti és gazdasági földrajzi környezetben végbemenő jelenségek születését, fejlődését, kibontakozását és elhalását, az összefüggések, ellentmondások dialektikus egységét. Csakis ezek alapján fejleszthetjük a hallgatók szilárd marxista gazdaságföldrajzi ismereteit, A különféle térképek, vázlatok, sémák és a grafikus ábrák olvasása éppen ezt a célt szolgálják. A rajzoláson, a technikai kivitelezésen kívül ezeknek az olvasása, elemzése a hallgatók aktivitásának a lényege. Itt kell begyakoroltatnunk azt, hogy a térképet nemcsak szemlélni, hanem olvasni is tudni kell. A térképjelek ismeretén kívül a földrajzi törvényszerűségeket is ismerni kell. ami elsősorban a gondolati folyamat elindítója, így tudjuk az elemzést a leírás szintjéről tervszerűen a jellemzés és a földrajzi felfogás szintjére emelni. Ez nemcsak az ismeretek rögzítése szempontjából lényeges, hanem az általános iskolai földrajz tanításának is sarkköve. Ennek a munkának az alapja, kiinduló pontja tisztázni egyrészt azt, hogy a hallgatók részéről milyen ismeretanyagra támaszkodhatunk, másrészt melyek azok a fontosabb összefüggések, amiknek felismerése, meglátása lényeges lehet. Ezeknek a kérdéseknek a tisztázása biztosítja a követelmény felállítását. Az első kérdésnél a gyakorlatvezető tanárnak tájékozottnak kell lenni, hogy melyek azok azj ismeretek, amelyekkel a hallgatóknak rendelkezniük kell az eddigi tanulmányaik alapján. A főiskolára az általános iskola és a középiskola elvégzésével hét éven át folyó földrajzi tanulmányok befejezése után kerülnek. A tananyagon kívül megfigyeléseket végeztek, tapasztalatokkal gazdagodtak, ipari és mezőgazdasági ismeretekkel rendelkeznék. Politechnikai oktatás keretén belül valamilyen termelési ágat a fizikai munkán keresztül megismerték. Sőt a főiskolai tanulmányaik során már az általános természeti földrajzi, térképészeti és politikai gazdaságtani ismereteik is megalapozottak. Ha már felejtettek is, ezekre az ismeretekre sokrétűen lehet és kell támaszkodni. Erről lemondani nem lehet. Ismeretes az a didaktikai alapelv, hogy az oktatás folyamatában mindig új ós új ismeretek kapcsolódnak a meglévő ismeretekhez. Ha az új ismeretek nyújtásáról lemondanánk, oktatásunk felesleges, időt pazarló, puszta ismétlődéssé fajulna, ami tompítóan hatna a hallgatók 126