Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Molnár József: A magyarországi renaissance és humanizmus váci képviselői

ványból kettős lépcsőket, bronz kandellábereket, domborműves ajtókat, gyümölcsfüzéres ajtókereteket, folyondáros pilasztereket, szárnyas puttofejeket, delfines oszlopfőket, úgy hogy mindezek szinte Firenze levegőjét varázsolták a váci püspök palotájába. Báthori bőkezűsége bizonyára nemcsak Vác és Nógrád kiépítésére szorítkozott, hanem valószínűleg az egész váci egyházmegye területére kiterjedt. Ezekről a feltételezett építkezésekről azonban nem maradt fenn semmi feljegyzésünk, a valóságos alkotásait pedig elsöpörte a másfél évszázadig tartó török uralom pusztítása. Ugyanerre a sorsra jutottak azok az épületek is, amelyeket papjai emeltek. Papjai közül ugyanis többen külföldi egyetemeken szereztek humanista műveltséget, melyet idehaza igyekeztek értékesíteni. Iskolákat állíttattak fel a műveltség terjesztésére, művészi templomokat építtettek, mint pl. a tápiósülyi, tereskei stb. Miként Mátyás budai palotái idők folyamán teljesen eltűntek, ugyanarra a sorsra jutottak Báthori nagyszerű templomai és palotái is. A csekély töredékekből csak következtethetünk a letűnt renaissance művészet hatalmas arányaira és formai szépségeire. Báthori püspök épületeinek emlékét négy teljes épségben fennmaradt márványtábla, húsz balluszter és több más építészeti töredék őrzi. Valamennyit a háromszor felrobbantott vár helyén találták 1719ben, midőn a ferencesek templomának és kolostorának alapjait rakták le. A balluszterek közül 16 darabot, a mostani székesegyház hajóját a szentélytől elválasztó korlátjába építették be és a régiek mintájára homokkőből új részeket is faragtak hozzájuk. Ezek az újak azonban nem olyan művésziek és finomak, mint a régiek. A többi négy ballusztert pedig a régi kriptalejáró falába építették be. A táblák a sírboltkápolnákba vannak beágyazva. Kettő közülük Báthori püspök címerét ábrázolja. (Ijesztő külsejű három sárkányfog, saját farkába harapó zöld sárkánytól bekerítve.) Az egyik háromszög alakú és sárga mészkőből kifaragott, a másik pedig négyszögű vörösmárvány. Ezen az utóbbin 1485-ös évszám van. A művészettörténeti kutatók szerint ez a címeres emléktábla, mely a székesegyház sírboltkápolnájának oltárától balkéz felé van befalazva, a magyarországi renaissance kőfaragás egyik legszebb műemléke. Ez a váci székesegyházban van, nem pedig a Nemzeti Múzeumban, mint ahogy azt Fraknói Vilmos írta a „Magyar nemzet története" IV. kötetének 590. lapján. A másik kettő összetartozó vörösmárványkő, melynek keretezett körmélyedésében Lengyelország címerét (Yagelló-címer) és II. Ulászló király nevének kezdőbetűit láthatjuk. Ez a Yagelló-címer közel sincsen olyan értékes és szép, mint a Báthori-címer. A táblákat és balluszteréket Giovanni Dalmata készítette. A Lillafüreden látható Palota szálló mellvédpárkányzatának ballusztereit Lux Kálmán műépítész Báthori mintái után készítette. Ugyancsak a ferencrendiek teimplomépítésének alapozási munkálatai közben bukkantak rá Báthori vörösmárvány sírfödelére. A fedőlapon sírverse volt kifaragva, melynek felirati szövegét ma is ismerjük. 328