Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Chikán Zoltánné: A nyelvtani szemléltető szöveg kialakításának és felhasználásának néhány kérdése

kellett állapitaniok, hogy a megfelelő korú tanulócsoport számára mi benne a probléma, és rá kellett mutatniok arra, hogy hogyan kell azokat megoldani. Ezek a kísérletek, próbálkozások minden szempontból igen tanulságosnak és hasznosnak bizonyultak a gyakorlati tanítások megkezdése előtt. 4. Gyakori hiba, hogy a szöveg nem tartalmazza tipikus formában a nyelvi tényt. Előfordult pl., hogy a hallgató a tárgyi mellékmondatot többszörösen összetett mondatban akarta szemléltetni, s még ő csodálkozott azon, hogy a tanulók nem ismerték fel a kérdéses mondattípust. 5. Az is hiba, ha a szöveg nem, elég változatos. Ha pl. hallgatóink az alanyi mellékmondatot tanítják, ügyeljenek arra. hogy a szemléltető szövegükben ne minden mondatuk az „aki" kötőszóval kezdődjön, hanem lehetőleg minden típusra lássanak a tanulók példát. 6. Módszertani hiba, ha túlságosan hosszú a szemléltető szöveg, és így nincs idő és lehetőség az alapos feldolgozásra. Volt olyan hallgató, aki a szóhangulat szemléltetésére pl. 18 soros szöveget állított össze, míg egy másik Petőfi ,,Itt van az ősz" c. versének öt versszakát kívánta az óra keretén belül feldolgozni. 7. Gyakran okoz nehézséget hallgatóinknak a szemléltető szöveg alkalmazásával kapcsolatban a kérdések összeállítása is. A kérdés feltevése az egész oktatási folyamatnak jelentős és nagy figyelmet érdemlő problémája. Itt most csak annyiban utalok rá, amennyiben a szemléltető szöveg felhasználására vonatkozik. Igen gyakran az erőltetett, nehézkes kérdés vagy megállapítás gátolja a munkát. Pl. a helyhatározó minőségének megállapításánál igen furcsán hatott a következő kérdés: ,,'Tehát a cselekvésnek mijét fejezi ki ez a határozó?" (M. M. III. évf.) Vagy ugyancsak a hely határozóknál az ,,Ágyban, párnák közt halni meg" mondat elemzésekor a tanárjelölt feltette a kérdést, hogy mivel fejezJhetjük ki a helyhatározót, s így próbálta segíteni a tanulókat: „Gondoljatok csak a párnák közt-re!" (N. A. III. évf.) 8. Az is hiba, hogy hallgatóink óra közben a nekik megszokott, de a tanulók előtt idegen módszertani terminológiát alkalmazzák. Egyik hallgatónk pl. így „vezette be" az V. osztályban az egyik tanítási egységet: „Most is, mint általában, konkrét példából fogunk kiindulni: a nyelvi tény megfigyeléséből. Első lépésként írjuk fel a szemléltető szöveget!' (K. S. III. évf.) — Egy másik hallgató ezzel a kérdéssel akarta igazolni önmaga és a szakvezető tanár előtt is módszeres eljárásának helyességét: „Gyerekek! Mit vontatok le ebből a saját megfigyeléstek alapján?" (M. K. III. évf.) Az előzők a teljesség igénye nélkül azokat a legtipikusabb eseteket példázzák, amelyek a hallgatóink számára pillanatnyilag a gyakorlati tanításokra való felkészülésben a legtöbb problémát jelentik. Igen fon91