Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Bély Miklós: Mit igényel a társadalom az iskolai testneveléstől és sporttól?

minden bizonnyal újabb tartalmi értékeket fog kialakítani. Az iskolai testnevelési óra és a sportkör polarizálódása sokféle vonatkozásban megindult. Ez a folyamat azonban csak akkor lesz termékeny, ha a kétféle foglalkozás tartalmi és formai elemei egymással összefüggésben a társadalomfejlődés igényének differenciált feladatait meg is oldják. Ezért a testnevelési órának kötelezőnek és általánosan képző értékűnek kell lennie. A sportköri foglalkozásra hárul az a hagyományos feladat, hogy az önkéntesség alapján, lehetőleg a tanulók által választott sportágban az edzéseket és a versenyeket megszervezze, azokat előkészítse és lebonyolítsa, a sportolást megkedveltesse. Az iskolai élet epizodikus testnevelési és sport alkalmai, a kirándulások, ünnepélyek, bemutatók, úttörőtábor és napközi otthonok játékés sportfoglalkozásai, az iskolai nyári sporttáborok stb. ma már tartalmi értékük miatt jelentősek. Az értelmetlen hagyományok e területen is feledésibe j útnak. Sokszor hangoztatjuk, hogy az iskolai testnevelés és sport említett szervezeti formáinak tartalma sem önmagától fejlődik. A társadalomfejlődés igénye az iskolareform megvalósulásakor ezeken a területeken is mindinkább hatásossá lesz. Az anyagi termelés és össznépi kultúránk értékszintjének emelkedését megalapozó iskolában a testnevelés és a sport fejlődése sem maradhat el, nem tévelyeghet külön utakra. Lényegében az is a tanulóifjúság személyiségének sokoldalú fejlesztésével, a gazdasági és kulturális munkára, a termelőerők növelésére és a béke megvédésére történő felkészítés elősegítésével akar célt érni. Iskolareformunkban a testnevelés célja — miként a többi tantárgyak célja is — az iskolai nevelés társadalmi célkitűzésével megegyezik [1]: „Az általános iskola célja, hogy megalapozza a kommunista ember személyiségének kialakítását. Ennek érdekében: — nyújtson minden tanulónak egységes, korszerű alapműveltséget; — egész oktató-nevelő munkájával céltudatosan fejlessze bennük a kommunista emberre jellemző erkölcsi tulajdonságokat: — neveljen úgy, hogy a tanulók szeressék szocialista hazánkat és más országok népeit, becsüljék a munkát és a dolgozó embert, vegyenek részt társadalmunk célkitűzéseinek megvalósításában; — tegye képessé őket arra, hogy hazánknak és a jövő társadalmának mindenoldalúan fejlett, öntudatos dolgozóivá és védelmezőivé válhassanak." A KISZ Központi Bizottságának nevelési irányelvei a testnevelés és sport társadalmi igényét más oldalról is megvilágítja, amikor hangsúlyozza [2]: „A dolgozóknak a nagy fizikai erőt igénylő testi munkától való fokozatos megszabadulásával párhuzamosan lehetővé kell tenni, hogy természetes mozgásigényüket testet fejlesztő sportmozgással elégítsék ki." A KISZ nevelési irányelveiben hangoztatott társadalmi igény a fejlődés eredményeként a termelékenység emelkedése és a munkaidő csökkenése közötti ellentmondás feloldásában fog megvalósulni. A legújabb ideológiai, politikai, tudományos és technikai eredmények — elsősorban a marxizmus—leninizmus világméretű térhódítása, a szocialista világrendszer kialakulásának üteme, a béke megszilárdulása, a távirányítás és automatizálódás vívmányai, valamint a rohamosan fejlődő egy főre 75