Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Kovács Vendel: Az ismeretszerzés néhány módszeréről a produktív gondolkodásra való nevelés szempontjából
kényszeríteni, ha nem követelünk lehetetlent vagy túlzottan megerőltetőt. Tehát megvan és megmarad az általunk harmadik csoportba sorolt („egyéb") módszerek önállósága és jelentősége. De a hangsúlyt jelen dolgozatunkban csak az előbbiekre vethettük. IRODALOM [ÍJ A. Diesterweg: Schriften und Reden. I. k. Volk und Wissen Verlag, Berlin/ Leipzig, 1950. 48. o. K. D. Usinszkij: Válogatott pedagógiai munkái. X. k. 421—422. oldalakra hivatkozva Danilov a következő sorokat idézi: „A módszer olyan eszköz a tanító kezében, amely nemcsak arra szolgál, hogy ilyen vagy olyan igazságokat plántáljon a gyermek fejébe, hanem arra is, hogy a gyereket a környező világ tárgyainak és jelenségeinek vizsgálására megtanítsák. Danilov—Jeszipov: Didaktika. OPK dokumentációja. [2] Sz. A. Szapovinszkij: Az oktatási módszerek. Szovjetszkaja Pedagogika, 1958. 2. sz. 116—122. o. OPK dokumentációja. Az „új iskolák" törekvéseivel és értékelésével részletesen foglalkozik Nagy Sándor: Pedagógia III. Tankönyvkiadó, BD. 1960. 18—29. o. — Továbbá Szántó Károly: Didaktika. Kézirat. Tankönyvkiadó, Bp. 1962. 85—93. o. A. A. Kuznyecov „A szovjet iskolákban alkalmazott módszerek sajátosságairól" című dolgozatában összefoglalóan ismerteti a módszer körüli vita során kifejtett nézeteket és különböző felfogásokat. Szovjetszkaja Pedagogika, 1958. 7. sz. 87—97. o. OPK dokumentációja. Az idézett Sapovinszkijjel együtt több szerző a módszerek alkalmas összekapcsolásának módozatait, illetve ezek kidolgozását tartják legfontosabb oktatásmódszertani feladatnak. így pl. R. C. Lemberg: Zur Theorie und praktischen Anwendung der Unterrichtsmethoden. Volk und Wissen Volkseigener Verlag. Berlin, 1960. — S. Stracar: Az oktatási módszerek fogalmának és rendszerének problémájához. Pedagogika, 1961. 5. sz. 531—541. o. OPK dokumentációja. — V. Ekermann: A konkrét és absztrakt egységének kialakítása. Szovjetszkaja Pedagogika, 1958 2. sz. 56—66. o. OPK dokumentációja. — Bohumir Kujal: Az oktatás korszerűsítése iskoláinkban. Ucitelske Novini, 1962. 13. sz. OPK dokumentációja. [3] J. I. Perovszkij: Az oktatásmódszertannak mint folyamatnak tárgya, szerkezete és kapcsolata más tudományokkal. Idézi: Danilov—Joszipov: Didaktika. Akad. Ped. N. Moszkva, 1957. OPK dokumentációja. [4] Ezzel a kérdéssel a Pädagogik 1960—61. számaiban megjelent dolgozatok és viták, hozzászólások foglalkoznak sokoldalúan. Az „intensives Lenen" problémájával kapcsolatban pedagógusok és pszichológusok egyaránt kifejtették véleményüket. Vö. pl. Pädagogik, 1961. 9 sz. 829—837. o. — Nálunk a többek közt Lénárt Ferenc munkái érintik ezt a problémát. — De ide tartozik végeredményben minda.z a kísérleti és gyakorlati eredmény, amely a lipecki pedagógusoknak az oktatás korszerűsítő munkájához fűződik. Vö. A tanítási óra korszerűsítése. Kézirat. Kiadja a Budapesti Pedagógusok Központi Kultúrotthona. Bp. 1962. [5] S. L. Rubinstein: Grundlagen der allgemeinen Psychologie. Berlin. Volk u. Wissen, 1959. 739. o. Idézi Kiss Árpád: Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Akadémiai Kiadó, Bp. 1962. 57. o. [6] Vö. K. Tomaschewsky: Uber die Einheit und eigene Logik von Bildung und Erziehung im Unterricht. Pädagogik, 1962. 2. sz. 142. o. [7] A tanulók túlterhelésének problémáját igen sokoldalúan vizsgálják a Magyar Pedagógia, 1961. 1—3. és 1962. 1. számainak hasonló tárgyú dolgozatai. így pl. Jausz Béla a tanulásra fordított idő, Kiss Árpád a tanulás módja, Katona Ibolya a túlterhelés egészségi következményei, Lénárd Ferenc a túlterhelés pszichológiai vonatkozásai szempontjából foglalkozik a kérdéssel. 70