Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)
IV. Miscellanea - Berzy András: Tárkányi Béla ismeretlen verse
S a harsogó öröm között Nem bír szívével az anya; Meglátva szíve magzatát, Kin annyit aggódott vala, A küldöttség közül kivált, És átkarolta a királyt. Csend ... ünnepélyes csend leve ... A gyermek szólni nem tudott, Szülője keblén könnyezett. A boldog anya zokogott, S csókjával ég és föld előtt Hazánknak eljegyezte őt. Ekkor szülője karjai Közül kifej lik a jegyes; Szemén csillámlik az öröm, Melytől hű szíve úgy repes. Üdvözlik őt Vitéz s Szilágy, Üdvözli a magyar világ. És nagy volt a nászünnepély, Melyet a nemzet ünnepelt Ily vőlegényen és arán, Az Istennek is kedve telt: Jelül, midőn ily jót akar, Hogy még szerette a magyart. Egyek, febr. 14. 857 Tárkányi A vershez utóiratként még hozzáfűzi: ,,E téma képnek is csinos képet adna, egyrészről a cseh, másoldalról a magyar urak közt ölelkező anya és fiú érzékeny jelenet lenne, ha tetszik az eszme és nem maradhatsz tőle, plajbászold le." Tárkányi Kovács Mihályhoz intézett leveleit az egri Egyházmegyei Könyvtár kézirattára őrzi. JEGYZET [1] Tárkányi levele Kovács Mihályhoz. Eger, 1856. okt. 31. [2] Tárkányi levele Kovács Mihályhoz. Egyek, 1857. febr. 26. Ez a megbecsülés, és szeretet rendkívül ellentmondásos, mert ahogy egyik későbbi leveléből (Egyek, 1857. május 26.) kiderül, egyrészt annak az embernek a lelkendezése,, aki „a parókia gyeplőjét finom kesztyűbe borított vaskézzel fogja s népének tiszteletes s néha-néha félelmes bálványa", másrészt azé az emberé, aki a prédikációit „lélegzet-visszafojtva" hallgató engedelmes népet szereti, de a forradalom és szabadságharc történelmi jelentőségét sem felismerni, sem megérteni nem tudja. Fél a forradalomtól, elítéli a forradalmat, ahogy egyik korábbi levelében (Eger, 1854. okt, 26.) írja: „... kezdettől fogva gyűlöltem ama forradalmi szájhősöket, kik hazánk szent ügyét önhiúságuknak tüzére vetették 651