Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Kovács Vendel: Az ismeretszerzés néhány módszeréről a produktív gondolkodásra való nevelés szempontjából

tenni a tanulónak, mert különben megoldások (kitöltési próbálkozások) nélkül feloldja a jelentkező feszültségeket; mégpedig úgy, hogy lerázza magáról a feladatot, s lassan közömbössé válik a feladatokkal szemben. Az oktatás során mutatgathatjuk a kitöltés módját, de mennél előbb a tanulónak kell próbálkoznia, kísérleteznie a helyes kitöltések alkalmas eljárásaival. Az alkalmazás próbálkozásainak mielőbbi megkezdését egyéb tanítási egységekre vonatkoztatva a következőiképpen értelmezzük: Már az első betű ismertetésekor fel kell szólítani a tanulókat arra, hogy keressék a korábban megismert betűeleméket a betűben. Vagy: a körülöttük fekvő országokkal való ismerkedés során, — mondjuk, az éghajlat megállapításának feladatánál, — már a második ország éghajlatának vizsgálatánál próbálják a tanulók kikövetkeztetni az ország éghajlatának legfontosabb jellemzőit, egyrészt az éghajlatot meghatározó tényezők ismeretében, másrészt az előző órán megismert tanári elemzés alapján. Vagy: igen helytelenül járnánk el, ha — mondjuk, — a tizedik költemény tanári elemzése után állítanánk csak a tanulókat költeményelemző feladat elé ilyen „megfontolás", illetve indoklás alapján: Már sok költeményt „elemeztünJc", most már elemezzetek ti is! Ez a tizenegyedik elemzés ugyanis sokkal nehezebb feladat lenne a tanulók számára, mintha, — mondjuk, — a harmadik költeménynek az elemzését kellett volna elvégezmiök a bemutatott első tanári elemzés alapján és a második költeménynek tanári segítséggel megoldott próbálkozása után. Vagy: nagyon is érthető, hogy a tanulók a tizenegyedik állat megismerésekor sem tudnak az állat alkalmas vizsgálásához hozzákezdeni, ha előzőleg nem próbálkoztak ilyen feladatmegoldásokkal. Vagy: természetes az is, hogy a tanulók a szófajták fogalmi jelentésének kifejtését illetően sokáig tájékozatlanok maradnak, ha maguk nem próbálkoznak már a feladatsor elején a megfelelő nyelvtények közös és megkülönböztető jegyeinek feltárásával. Nem lehet ugyanis gyakorlást kezdeni máról holnapra egy tárgyon belül, de önálló alkalmazásra sem felszólítani egyik óráról a másikra egy témán belül, hanem csakis több közös próbálkozás után. S ezt a próbálkozást egyáltalán nem teszi könnyűvé a sok előzetes minta- és vizsgálódási forma, hanem inkább nehezebbé. Még az sem segít, hogy a mintákban tudatosan megfelelő fokozatot tartunk, és az egyszerűbbről haladunk a bonyolultabb felé. Sokkal inkább előnyös az, ha az első megoldás után a másodiknál már maga kísérletezik a tanuló. „A gondolkodás alapelemei ugyanis nem álló (statikus) képzetek, külső minták másolatai, hanem olyan tevékenységi sémák, amelyeknek kidolgozásában a személy cselekvő és fontos részt vállal... A gondolkodás mindenekelőtt cselekvési forma, amely a fejlődés folyamán differenciálódik, szerveződik és működése kifinomul" [19]. A megoldás, illetve a gondolkodás „menetrendjeit" (Rubinstein) nem építhetjük ki mások számára, hanem csakis mindenki a maga számára, s így sem a merev sablonok •kiépítésével, vagy mechanikus begyakorlásával csupán, hanem a sablonoknak, a menetrendeknek a gon66