Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Vágás Endre: Epehólyagkettőzet kialakulása „fehér epe" túltermelődés következtében, házimacskánál

Esetismertetés: 6 napos, 9 , 200 g súlyú házimacska boncolása során kettős epehólyagot észleltem. Az epehólyag két zsákja az epehólyag nyakának kezdeti szakaszában elkülönül, vesica fellea duplexet alkot. Az epehólyag zsákjai részaránytalanok, a bal oldali epehólyagfél a jobb oldalinál mintegy 30%-kai nagyobb. Az epehólyag bal zsákja a 7,5 g súlyú máj lobus dexter medialisába, a jobb zsákja pedig a lobus quadratusba fúródott. Mindkét epehólyagfél kb. 2/3 részben tűnt el a máj állományában. Az állat máján és szervezetében egyéb rendellenesség nem volt. A nagyobbik (bal oldali) epehólyagfél színtelen volt, a jobb oldalin a hólyagepe zöldessárga színe tűnt át. Megnyitva: a bal oldali zsákban színtelen mucinozus anyagot („fehér epét"); a jobb oldaliban pedig epét találtam. A ductus cyticus kifogástalanul átjárható volt. A szövettani vizsgálat (P. A. S. reakció és astrablau festés) a bal epehólyagfélben a hám mucinozus szekrécióját mutatta ki; a váladék pedig úgyszólván egészében mucinnak bizonyult. A jobb epehólyagzsákban mukopolysaccharid reakció a hámban és a Ihólyagtartalomban csak nyomokban volt észlelhető. Az epehólyag keresztmetszetein mikroszkóp alatt a következő méretbeli eltérésék voltak szembetűnőek: (az adatok kiszámításánál a kontrollállatok normálméreteit tekintettem egységnek). A hám magassága a kontrollállatokéval mindkét epehólyagfél esetében azonos volt. Megbeszélés: Az ismertetett eset tanúsága szerint az epehólyagban a ,,féhér epe" felgyülemlésének nem feltétele a ductus cysticus elzáródása. Az epehólyag hámjának szekréciós működése ugyanis megakadályozhatja az epe bejutását az epehólyagba. A „fehér epe" szekretorikus nyomása, valamint az epének a ductus cysticus felől kifejtett nyomása Okozta — nézetem szerint — a „fehér epét" termelő epehólyagzsák izomfalának 9,1-szeres megvastagodását. Az epéhólyagkettőzet kialakulásának oka tehát — az ismertetett esetiben — a szekréciós tevékenysége miatt epetárolásra fel nem használható epehólyag pótlása volt. A „fehér epe" túltermelődésének magyarázatát a tejjel táplálkozó fiatal állatok fokozott mucin-igényében látom. Ezt a mucinigényt Pavlov és Boriszov idevonatkozó vizsgálataival egybehangzóan, a tej emésztése kapcsán, a macska és néhány más emlősállat nyálmirigyei vonatkozásában, korábban már részletesen tárgyaltam [14], Az általam eddig vizsgált epehólyagkettőzet esetek, a jelenleg tárgyalt előforduláson kívül, igen kevés adatot szolgáltattak a kettőzet okának megállapításálhoz. Több korábbi duplikatúránál azonban kimutatható volt az epehólyagzsákok eltérő szöveti szerkezete; különösen Bal epehólyagzsák Jobb epehólyagzsák Teljes falvastagság Izomfal vastagság A nyálkahártyalécek magassága A nyálkahártyalécek szélessége 7,4 9,1 1,7 2,4 1.3 1.4 1,0 1,2 626