Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Vajon Imre: A kis apollólepke Papilio Mnemosyne L. (Lepidop., Papilionidae) idegrendszerének makroszkópos anatómiája

comisisura nem figyelhető meg. Az első ventralis connectivumok rövidek, de vastagok. Az agyat és a garatalatti dúcot kapcsolják össze. A garatalatti dúc (Ganglion infraoesophagenm) Az agydúcnál lényegesen kisebb idegdúc. Közvetlenül a garat alatt, az agyhoz viszonyítva kissé ventrocaudalisan fekszik. Dorsalis felszíne egy kicsit homorú, a ventralis egy kicsit domború. Felülről nem látjuk jól, mert a ventralis connectivumok és az agy eltakarják. Legjobban alulról tanulmányozhatjuk. A garatalatti dúcból előre és hátra húzódnak az idegek. Az előre induló idegek a szájszervekbe és azok izmaiba, a hátra kilépő idegek a nyak és az előtör izmaiba mennek. A szájszervi idegek, nevezetesen a nervus maxillaris és a nervus labialis vékonyak, csökevényesek, ami a szájszervek redukciójával, illetve módosulásával áll összefüggésben. A nervus maxillaris a legfejlettebb száj szervi ideg. A garatalatti dúc elülső felszínének közepén ered. Egy darabig egyenesen fut, majd körívszerűen hajlik a szipóka (maxilla I.) ágába. Mielőtt a maxilla I.-et elérné, ágat ad a maxilla izmaiba. (Ramus muscularis nervus maxillaris.) A nervus labialis a maxilla idegtől vékonyabb. A nervus maxillaristól caudolateralisan ered. Kezdetben frontalis irányban halad, majd bifurkálódik. A tulajdonképpeni labialis ideg a maxilla II. tapogatójába (palpus labialis) jut. A másik ága (ramus muscularis nervus labialis) a palpus labialis izmába nyomul. (A csökevényesen fejlett mandibula és a palpus maxillaris is kapnak vékony idegeket a garatalatti dúcból.) A nyaki, vagy jugularis idegek száma kettő. Az első jugularis ideg a garatalatti dúcból dorsolateralisan ered. Caudalis irányba indul, majd kilép a fejtokból és az előtorba jut. Itt merész körívvel azonnal fölfelé hajlik, miközben elágazik. Ágai a dorsalis nyaki izmokba jutnak. A második jugularis ideg az első jugularis ideg alatt ventrolateralisan ered. Hátrafelé tart, majd kijut a fejtökból és áthúzódik az előtör nyaki részébe. Itt két fő ágra különül. A dorsalis ág körívszerűen hajlik lefelé, és közben vékonyabb ágakra hasad, melyek a medialis és dorsalis nyaki izmokba mennek. A ventralis ág szintén körívszerűen hajlik és ugyanúgy, de lefelé halad és ágai a ventralis nyaki izmokba lépnek be. A II. ventralis connectivumok. A garatalatti dúc caudalis végéből középen, a kétoldali jugularis idegek között lépnek ki. Összeköttetést létesítenek a garatalatti dúc és az első tori dúc között. Ezek a connectivumok elég hosszúak, mert az első tori dúc az előtorból a középtorba húzódott hátra. Egészen egymáshoz simulnak, dorsalis oldalról csak a két connectivum között húzódó sekély árok jelzi kettősségüket. 615