Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Bende Sándor: Egyes csontoshalak bélcsatornájának intermuscularis és intramuscularis beidegződése

retnék rámutatni, hogy ezek a méretekben különleges nagyságot elérő s osztódásra is képes multipolaris idegsejtek funkciójuk tekintetében is eltérő sajátságokkal rendelkezhetnek a többi idegsejtekkel szemben. Ezzel kapcsolatosan egy legutóbbi neurohystologus kongresszuson el­hangzott véleményre lehet gondolni, amely szerint, a neurosecreüo megismerése óta egyes 'kutatók kétféle típusú neuront különböztetnek meg. (Ábrahám A. szóbeli közlése.) Ha funkciójukat tekintve elkülö­nítjük a többi neurontól a neurosecretiós neuronokat, akkor feltehető, hogy a neuronok ezen típusa megtartotta osztódási képességét, — Vég­leges álláspontunkat azonban csak azután fogalmazhatjuk meg, ha méginkáhb kiterjesztjük az ehhez szükséges vizsgálatainkat. Esox lucius. Rina Monti (1898) a csuka bélcsatornájá­ban csak multipolaris idegsejteket talált. Ábrahám A. (1933, 1933) um-, bi- és multipolaris sejteket figyelt meg igen szép készítményein, de szerinte is, a sejtek legnagyobb része multipolaris. A multipolaris idegsejtek nyúlványai Ábrahám A. vizsgálatai szerint morfológiailag hasonlóak, vagyis a neurit nem különböztethető meg a dendritektől. Mindezekhez a magam részéről a következőket teszem hozzá. — A csuka bélcsatornájának intermuscularis plexusában a sejtek túl­nyomó többsége benne fekszik az elsőrendű rostikötegekben, a kisebb részük a vékonyabb idegrostkötegek kereszteződési helyein található. A kisebb unipoláris és bipoláris idegsejtek mellett az Esox luciusnál is feltűnnek a 45—50 mikron átmérőjű nagy multipolaris idegsejtek. Ezek mintegy kétszer olyan nagyok, mint a többi sejtek. Magvuk centralis fekvésű, nagy, hólyagszerű. Ezüsttel igen erősen impregná­lódik. A cytoplasmájuk halványan színeződik, de egyes sejtek plas­májában durva, sűrű argentophyl szemecskék láthatók. (L, 8., 9. ábra.) — A nyúlványaik nem egyformák, mert míg többségük a sejt közelé­ben finoman elágaziík, a főnyúlvány nem sokkal a sejtből való ki­lépése után betér egy elsőrendű idegrostkötegibe és abiban halad tova. A főnyúlvány eredési 'helyénél halványabban itatódik át ezüsttel s jól felismerhetők benne a neurofibrillák. Mikor belép a vastag idegrost­nyalábba, erősen fekete színűvé válik s az idegrostnyaláb legvastagabb idegrostja lesz. Ezeknek a nagy multipolaris idegsejteknek a nyúl­ványai tehát azok a különleges vastagságú idegrostok, melyekről az idegfonadék ismertetésénél már írtunk. — A Dogiel-féle felosztás alapján a nagy multipolaris sejteket Dogiel I. típusúnak tartom. Cyprinus carpi o. A ponty intermuscularis idegfonadéká­nak a sejtjei csaknem egyformák és igen kicsinyek. Átlagos átmérőjük 9—12 mikron között van. Azonban nemcsak nagyság tekintetében hasonlóak, hanem azért is, mert valamennyien multipolarisak. Mivel a sejtek az idegfonadékban szinte egyenletesen szét vannak szórva, vannak olyanok, amelyek a körkörös izomzattal, s vannak olyanok, amelyek a hosszanti izomzattal kerültek szorosabb kapcsolatba. Van­nak olyan sejtek is, melyek vékony kötőszöveti nyalábbal benyomul­nak a körkörös izomsejtek közötti résekbe s csak főnyúlványuk útján 600

Next

/
Oldalképek
Tartalom