Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Bende Sándor: Egyes csontoshalak bélcsatornájának intermuscularis és intramuscularis beidegződése

deződnek mindig dúcokba, mint a magasabbrendű állatoknál. — A sejtek részben Dogiel I., részben Dogiel II. típusúak, ami Lawrentjew és Müller vizsgálatai alapján arra enged következtetni, hogy a bélcsatorna idegi elemei részben a sympathicus, részben a parasympathicus rendszerhez tartoznak. Az általa vizsgált halak idegsejtjeinek a nyúlványai között a neuritet és a dendriteket egymástól elkülöníteni nem lehetett. A nyúlványok sem Lawrentjew-féle dendritlamellákat, sem Boeke, Harting, Reiser, Stöh r-féle peri terminális hálózatokat nem alkatnak. Ábrahám A. már említést tesz a bélcsatorna izomzatának sajátságos gomolyszerű idegvégződéseiről is, melyekről ezt mondja: „Ich erachte dieselben für die sensiblen Nervenendorgane der Muskel." A halak bél csatornájára vonatkozó neurohystologiai munkák közül megemlítendő még Ottaviani és Bonivento (1936) közös dolgozata a Tinea vulgaris bélcsatornájának a beidegzéséről s ezzel, a rendelkezésemre álló irodalmi ismeretek alapján úgy látszik, hogy a halak bélcsatornájának a beidegzését ismertető tanulmányok hosszú időre le is zárulták. Újabban Milochin (1963) és Kolos sow — Milochin (1963), valamint munkatársaik foglalkoznak ismét a halak bélcsatornájának az intramuralis beidegzésével, főképpen annak a nagy arányú kísérletsorozatnak a kapcsán, amely a vegetatív idegrendszer dúcainak az afferens beidegzését vizsgálja. Erről az előzőekben már megemlékeztem. Anyag és módszer Tanulmányomban azokról az eredményekről fogok beszámolni, melyeket a Salmo irideus, a Belőne belőne, az Esox lucius és a Cyprinus carpio bél csatornájának a neurohystologiai vizsgálatai során kaptam. Mint ahogyan a címben is érzékeltettem, a magasabbrendű gerincesek Auerbach-féle fonadékának megfelelő intermuscularis és a vele szoros kapcsolatban levő intramuscularis beidegzésről írok. A mucosa és a submucosa beidegzését nem tárgyalom. Ennek egyik oka az, hogy véleményem szerint a csontoshalaknál Meissm er-féle fonadékról olyan értelemben, mint más gerinces csoportoknál nem beszélhetünk. A másik ok, hogy a halak bélcsatornájának a mucosája és submucosája szinte független és különleges beidegződést mutat, amelyről külön dolgozatban kívánok beszámolni. A vizsgálathoz szükséges halak egy részét a Művelődésügyi Minisztérium által biztosított tudományos tapasztalatcsere során, a Feketetengerből gyűjtöttem, másik része a Tiszából, ill. a hortobágyi halastavakból származik. A kiboncolt és előkészített bélcsatornákat, ill. azok megfelelő részeit, a tájékozódó vizsgálatokhoz Bouin-féle rögzítőben, az impregnáláshoz 10%-os formaiinban fixáltam. Az ismert impregnációs módszerek közül a Bielschowsky—Ábrahám, a Bielschowsky—

Gross és a Bielschowsky—Cauna módszereket tudtuk a legnagyobb sikerrel alkal582