Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Bende Sándor: Egyes csontoshalak bélcsatornájának intermuscularis és intramuscularis beidegződése

kötegekbe léphet, másik része keresztülhalad a körkörös izomrétegen és a mucosába tart. Dogiel, nemkülönben E. Müller (1924) annak a véleményének adott kifejezést, hogy az l-es típusú sejtek motoneuronok, míg a kisebb számban előforduló II-es típusú dúcsejtek érző funkciót töltenek be. A Dogiel I. és II. dúcsejttípusok morfológiai elkülönítése tekin­tetében már Dogiel is szem előtt tartotta a sejtek festődésének a mér­tékét. — Tapasztalata szerint az l-es típusú sejtek plasmája intenzí­vebben köti meg a methylénkéket, mint a Il-es típusú sejteké. — Van Esveld szerint a Dogiel I. sejtek ezüsttel rendkívül gyengén impreg­nálódnak. — Újabban többször olvasunk olyan véleményt (pl. Temes­rékási 1955), hogy a Dogiel-féle sejttípusokat nemcsak a nyúlványok száma és lefutása alapján, hanem az ezüsttel szemben tanúsított affi­nitás szerint is el lehet különíteni. A Dogiel II sejt, az ezüsttel sokkal intenzívebben impregnálódik. Mindezek ellenére S t a m m e r A., M i n­ker E., Horváth I., Erdélyi L. (1958) felfogása látszik helyes­nek, akik szerint az idegsejteken észlelhető impregnálódási különbözősé­gekből nem szabad messzire menő következtetést levonni a sejt működé­sét illetően. A dúcsejtek Dogiel-féle felosztását ma is általánosan használják az irodalomban, habár kialakultak — megjegyezhetjük, hogy sok eset­ben megfelelő, nyomós indokok alapján — más vélemények is. Kuntz (1913, 1922) és Johnson (1925) mellett Stöhr jr. (1927) fejezi ki a leghatározottabban álláspontját. Ö a következőket írja: ,,Es unterliegt meiner Ansicht nach nicht dem mikroskopischen Prä­parat heraus eine Einteilung der Zellausläufer in Neuriten und Dend­riten eine Unmöglichkeit darstellt," . .. ,,ich halte es für ein beson­deres Charakteristikum aller sympatischen Ganglienzellen, dass sie einem Unterschied zwischen Dendriten und Neuriten niemals erken­nen lassen." A bélcsatorna intramuralis fonadékainak, de általában a szervek beidegzésének a vizsgálatában lényeges haladást jelentett a L a w­rentjew (1925) által bevezetett műtéti módszer. Ennek során az idegátmetszéseket, a határköteg átvágásokat, vagy a dúc kiirtásokat követő degenerációs és regenerációs folyamatokból, illetve más mor­fológiai elváltozásokból vonnak le következtetéseket az idegrostok le­futására, élettani szerepére, az idegrostok terminális végkészülékeire, az interneuronalis kapcsolatokra stb. — Persze a műtéti beavatkozások mindig megfelelő neurohystologiai módszerek útján értékelhetők és elsősorban a könnyen operálható és kezelhető, nemkülönben az ope­rációt jól tűrő állatoknál végezhetők el. A halaknál ilyen operációs neurohystologiai vizsgálatokról még nem tudok. A bélcsatornával kapcsolatos újabb neurohystologiai vizsgálatok főképpen a simaizom beidegzésére, a vegetatív synapsisokra és az intramuralis dúcok afferens beidegzésére vonatkoznak. Langley-nek (1903) a véleménye alapján, a kutatóknak általá­ban az volt az álláspontja, hogy a vegetatív dúcokban nincsenek recep­torikus elemek. S. E. Michailow (1908, 1909, 1910) ugyan már 36* 579

Next

/
Oldalképek
Tartalom