Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Martinovics helye a kémiában

elégséges oka maga az életerő és az atomok, vagyis a világegyetem változatlan szubsztanciája" [21, 61 o.]. Az atomista felfogás különösen Martinovics fizikája második részében mutatkozik meg kifejezett formában. Az atomok létének bizonyítására felhasználta a festékanyag és a szag eloszlásának szokásos példáját, ezenfelül azonban az 1542-es boroszlói pestisjárványra is hivatkozott, amikor rövid időn belül 6000 ember halt meg. „Ebből kiviláglik — írja —, hogy a fertőző anyag, amely a pestis idejében garázdálkodott, számtalan részre osztható" [2, II. 56. o.]. Linné és Bergman nézeteire hivatkozva úgy tárgyalja a kristályosodást, ma is helytállóan, mint az egyes részek egymás iránti vonzásának következményét. Azon a képen, amelyen a kristályok szerepelnék, ezt látjuk részletesebben ábrázolva. Martinovics azonban mesterein is túlmegy, s mint ugyanazon a képen látható, a növények és az állatok fejlődését is, miként Buffon is, a kristályok növekedéséhez hasonlóan magyarázza. Szerinte „Ugyanilyen törvények szerint, az egymást vonzó bizonyos részecskékből keletkezik a test törzse, ez ágakra" stb. oszlik. Az állati test növekedését is a részecskék vonzásával magyarázza, ezért kerül a kristályok közé a madár képe is. Hozzáteszi azonban, talán a fantázia gátjául, hogy „Belátható azonban, hogy azok nem keletkezhettek így, ha esetleg azt tételeznénk fel, hogy minden test egyszerű és homogén atomokból nőtt volna össze". Lucretius, Linné, Bergmann, Buffon, meg a saját elgondolásai keverednek tehát Martinovics mechanikus materialista atomtanában, amely azonban kiforratlansága ellenére is eljutott az élet spontán keletkezésének elvéhez. „Nem ellenkezik — mondja — a józan ésszel az az állítás, hogy a megszámlálhatatlan változások között amelyeken a Föld keresztülment, találkozott egy olyan is, amely az állatok, növények és ásványok tömérdek fajának létrehozására szolgált." Helytelen lenne, ha ennek a kijelentésnek részletes bírálatát adnánk a mai tudományos álláspont alapján, nem szabad elfelejtenünk, 175 év választ el bennünket e szavak óta. 4. Az égés és a robbanás magyarázata Martinovics kémiai működése pontosan összeesett a kémia nagy átalakulásának éveivel. Ekkor ütközött meg a kémia első nagy elmélete, a flogisztonelmélet a modern kémia alapjait képező Lavoisier-féle antiflogisztikus nézetekkel. Martinovicsnak az égésről vallott nézeteit akkor is meg kellene vizsgálnunk, ha csak tükre lenne a kor ilyen vagy olyan eszméinek, minthogy azonban maga is igyekezett önálló nézeteket kialakítani, figyelmünk még indokoltabban fordulhat az ő működése felé. Nem tévedünk, ha leszögezzük, hogy a magyarok közül ő volt a flogisztonelmélet utolsó jelentősebb hirdetője, védője, mégis kevés lenne az, ha csak ennyit mondanánk róla. Ö is elindult a fejlődés útján, mégha nem is helyes nyomon tette meg útkereső lépéseit. 530