Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Martinovics helye a kémiában

A kémia szerinte a következő ágakra osztható: 1. Fizikai kémia, amely a testeknek „természetét ós az ettől függő sajátságokat ismerteti" [2, I. 38. o.] 2. Orvosi kémia 3. Kőzetkémia 4. Só-kémia 5. Kohászat. „Ehhez tartozik az Al-chemia maga is, amelyik a fémek tökéletesítésével foglalkozik, minthogy ezeknek megfelelő módon történő keverésével a legkiválóbb, az arany keletkezhet." 6. Üvegkémia 7. Mezőgazdasági kémia 8. Festékkémia 9. Technikai kémia (vagyis kémiai technológia). Amint látható, a „fizikai kémia" elnevezés alá sorolta mindazt, amit ma a kémia elnevezés alatt értünk. így kell értenünk azt, amikor azt mondja, hogy „ezek közül csak a fizikai kémia elegendő a testek természetének mindenoldalú megismerésére". Foglalkozott azzal is, hogy a fizikai kémiának nevezett tudományt saját rendszere szerint felossza. 1791-ben említi egy dolgozatát: „Értekezés a fizikai kémia, felosztásáról", nem tudjuk, mi lett ennek az értekezésnek sorsa, lehet, hogy még a kézirata sem készült el, csak tervbe volt véve ennek a megírása. Tájékoztatást nyújt azonban ezek tartalmáról a tankönyvének beosztása. I. A testek természetének eredetéről. II. A testek természetéről, amennyire azt ésszel meg lehet határozni. III. A testek természetéről, amennyire azt tapasztalattal, megfigyeléssel, kísérlettel meg lehet ismerni. IV. A testek közös tulajdonságáról és ami ebből következik. V. Az ásványi testek szétbontásáról és összetevéséről. VI. A növényi testek szétbontásáról és összetevéséről. VII. Az állati testek szétbontásáról és összetevéséről. Ez a felosztás különösebben újat nem ad, általában követi azt a beosztást, amit kortársai is követtek. Ahhoz, hogy megállapíthassuk Martinovics helyét a kémiában, szükséges ós elkerülhetetlen, hogy a következőkben részletesebben megvizsgáljuk Martinovics Ignác kémiai elgondolásait, csak így állapíthatjuk meg, hogy a kémia akkori nagy átalakulásában a haladó vagy a visszahúzó erőkhöz kell-e őt számítanunk. Azokat a kérdéseket kell megvizsgálnunk, amelyekben Martinovicsnak önálló véleménye volt akár elméleti megfontolások, akár pedig kísérleti megfigyelések alapján. 528