Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1964. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 2.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: A természeti földrajzi környezet és a társadalom

juk azokat helyesen alkalmazni... az állat csupán felhasználja a külső természetet és egyszerűen jelenlétével hoz létre benne változásokat; az ember a változtatásaival céljai szolgálatába állítja azt, uralkodik rajta ... ezt a különbséget... a munka idézte elő" [11]. Mivel a természeti földrajzi környezet s a társadalom viszonyában a társadalmi faktorok elsőrendű és tudatos szerepe nyilvánvaló, a társadalom átalakító szerepét a tájak természeti leírásakor is fokozott figyelemmel kell kísérnünk. „Enélkül. .., az emberi társadalom mozgató erőinek és fejlődésszintjének világos felismerése nélkül.. . semmiféle komoly tudományos földrajzi kutatás nincs és nem is lehet. Éppen ezért kell a mai földrajzi tájakat abban az állapotukban vizsgálni, amelyben vannak, nem pedig lehámozni róluk az emberi munka nyomait, és nem szabad restaurált, helyreállított (az emberi munka bélyegétől megtisztított) tájat ábrázolni... A sztyepp leírásakor megfeledkezünk arról, hogy ma már a sztyeppen jellegzetes a búzamező, mi viszont árvalányhajas rónákról beszélünk" [12]. A haladó társadalomnak arról kell gondoskodnia, hogy a tájak önfejlődését a termelés érdekeinek megfelelő irányba terelje. Ha figyelembe vesszük a természet és a társadalom közötti összefüggések és kölcsönhatások törvényszerűségét, a tervek megvalósítása nem lehetetlen. Tévedni nem szabad. ,,Az MSZMP VII. kongresszusa és a közgazdaságtudomány feladatai" című cikkében (Népszabadság, 1960. április 17.) Friss István megjegyzi, hogy a szocializmus gyorsalbb építését célzó követelés azt is magában foglalja, hogy „tervezésünkben elkerüljük mindazokat a hibákat, amelyek a múltban néha zátonyra vitték egyes törekvéseinket, tehát hogy hazai adottságainkból induljunk ki, hogy figyelembe vegyük nyersanyag- és munkaerőnhelyzetünket, gondosan mérlegeljük helyünket és lehetőségeinket a nagyvilágban . .." Ez azt is jelenti, hogy a népgazdaság tervezésében eleve fel kell ismerni, majd reálisan alkalmazni a környezet adottságait, és ennek megfelelően kell kialakítani kapcsolatait a termeléssel. A természet és a termelő munka kapcsolata abban tér el a természet saját belső összefüggéseitől, hogy tudatos, előre látható és rendezhető. Ma az a célunk, hogy minél több előrelátással, dialektikus szemlélettel tervezzünk. A környezet felhasználásának és átalakításának három fő lehetősége és feladata a következő: a) A termelésre kedvező természeti adottságok megtartása, megerősítése és fokozott, tervszerű felhasználása. Például a vízienergia kihasználása. A napsugár és a meleg értékesítése a gyümölcstermesztésben (Kiskunság). A kőolajtelepek gazdaságos kitermelése, a kőolajfeldolgozó ipar kifejlesztése (Ploesti, Braz). b) A termelésre kedvezőtlen tényezők kiküszöbölése. A szél szárító 457